Üzleti vagy cégérték kimutatása

Kérdés: Jogelőd nélkül létrehozott "A" kft. megvásárolja "B" kft. 100 százalékos üzletrészét, a saját tőke értékét meghaladó vételáron. A vásárlást követő 5-6 hónap elteltével "A" kft. beolvad "B" kft.-be. A vásárláskor fizetett ellenérték és a saját tőke közötti különbözet milyen feltételekkel mutatható ki cégértékként? Ha kimutatható, hogyan kezelendő az a beolvadáskor? Mi a követendő eljárás, ha "B" kft. olvad be az "A" kft.-be, illetve ha nem beolvadással, hanem összeolvadással alakulnak át?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének c) pontja 2006. január1-jétől hatályos előírása szerint akkor mutatható ki cégvásárlás esetén (a 100százalékos üzletrészvásárlás ennek minősül!) üzleti vagy cégérték, ha az adott(jelen esetben "B" kft.) társaság üzletrészeiért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Egy cég az internetes honlapján különböző szórakozóhelyek és klubok bemutatását, programját ingyen jelenteti meg annak érdekében, hogy a honlapjának nézettsége minél nagyobb legyen. Ez a feltétele annak, hogy a nagy, tőkeerős cégek hirdessenek majd ezen a honlapon. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból az üzletpolitikai célból nyújtott ingyenes szolgáltatást? Kell-e számláznia az ingyenes szolgáltatást, és ha kell, adhat-e a ügyfeleknek 100 százalék engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét -ha azt nem magánszemély részére nyújtja a vállalkozás – a rendkívüliráfordítások között kell elszámolni, amellyel a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésénekn) pontja alapján növelni kell az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Szokásos piaci ár

Kérdés: X Kft. egyszemélyes tulajdonosa Y Kft.-nek. X Kft. kamatmentes kölcsönt nyújt Y Kft.-nek. Társasági adónál feltételezett (piaci) kamattal kell korrigálni valamelyik Kft.-nél az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönt nyújtó X Kft. köteles növelni az adóalapot aszokásos piaci kamattal a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Akölcsönt igénybe vevő Y Kft. pedig csökkentheti az adózás előtti eredményét aTao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Lakásingatlan ajándékozása

Kérdés: Ha az unoka nagymamájának ajándékozná azt a lakást, amit a nagymama vásárolt az ő nevére a haszonélvezet fenntartása mellett, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne? (Az unoka – ezen tulajdona miatt – nem tud kedvezményes lakáshoz jutni!)
Részlet a válaszából: […] A megajándékozottat – a nagymamát – az illetékekről szóló1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján ajándékozási illeték terheli. Azilleték alapja a lakás ún. tiszta értéke. A lakás forgalmi értékéből – piaciárából – egyfelől le kell vonni a haszonélvezeti jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt egy megjegyzés! A kérdésbőlaz következik, hogy az "A" Kft. a "C" Kft. épületeit felújítja, piacképesséteszi. Ezt megteheti, de az így felmerült költségek nem az "A" Kft. érdekébenmerültek fel, a felújítás költségeit az "A" Kft.-nek le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Személyzeti étkeztetés piaci ára

Kérdés: Szállodai vállalkozás milyen haszonkulcs felszámításával határozhatja meg a személyzeti étkezés piaci árát? Az ételek előállításának és felszolgálásának költségei lényegesen szerényebbek, mint a vendégeket kiszolgáló étterem esetében.
Részlet a válaszából: […] A válaszban – a körülmények részletes ismerete hiányában -konkrét haszonkulcsot nem tudunk javasolni. Nyilvánvalóan a haszonkulcsotbefolyásolja az, hogy a személyzet hol fogyasztja el a számára biztosítottétkezést, és függ attól is, hogy mit fogyaszt. Véleményünk szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alatt bevételnek számít az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységévelösszefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formábanmástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt befektetési jegyeket az általános számviteli előírásoknakmegfelelően tényleges bekerülési értékükön (a kérdésben leírt esetben: 34 400 EFt összegben) kell állományba venni, és mindaddig ezen az értéken kimutatni,amíg azokat nem értékesítik, illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Árfolyam-biztosítás elszámolása

Kérdés: Amennyiben cégünk árfolyam-biztosítást köt számlavezető bankjával, akkor azt hogyan kell elszámolni? Az árfolyam-biztosításban úgy állapodnak meg, hogy cégünk fennálló deviza-hitelkeretét december 31-ével forintosítják a szerződésben meghatározott árfolyamon. Ezt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés eléggé hiányos.Nem derül ki belőle, hogy milyen ügylet keretében történt azárfolyam-biztosítás? Valószínűsíthető, elszámolási határidős ügyletről van szó,amikor a deviza-hitelkeret arra szolgál, hogy annak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] A határidős ügyleteknek két, egymástól lényegesen eltérőalapesetét különböztetjük meg:– a határidős leszállítási ügyleteket,– a határidős elszámolási ügyleteket.A határidős leszállítási (delivery) ügylet esetén az ügyletteljesítése az ügylet zárásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
1
21
22
23
27