725 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A borbolt a bérelt üzlet sürgős elhagyására kényszerült. Nem akar még új helyet bérelni, a kft. végelszámolásán gondolkodik, viszont készleten maradt sok bor. Ezt nem lehet visszavinni. Mivel jövedéki termék, így azt viszonteladónak – szerintem – nem lehet értékesíteni. Mi a teendő a készlettel?

Kérdés: Ha egy társaság elhatározta, hogy csökkenti jegyzett tőkéjét, például 700.000 E Ft-ról 350.000 E Ft-ra, a tulajdonos, egy másik társaság részesedésének értéke 800.000 E Ft, akkor a részesedés névértéke is a felére csökken? Mindkét társaságban szeretnénk kérni a könyvelési lépéseket. További kérdés, hogy ilyenkor a különbözetet a tulajdonos társaságnál a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni?

Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?

Kérdés: Az „A” társaság saját tőkéje negatív. A saját tőke rendezése érdekében magába olvasztott egy tőkeerős „B” társaságot. A beolvadással az „A” társaság tulajdonosi szerkezete jelentősen megváltozott. Az „A” társaság „tu/1” tulajdonosánál a beolvadás előtti tulajdoni hányad 50%-ról 3,33%-ra, a jegyzett tőke 150 millió forintról 10 millió forintra, a „tu/2” tulajdonosnál pedig a beolvadás előtti hányad 49%-ról 3%-ra, a jegyzett tőke 149 millió forintról 9,9 millió forintra csökkent. „A” társaság tulajdonosainál a beolvadás előtti tulajdonszerzés bejelentett részesedés volt. A beolvadás után a tulajdoni részesedésben bekövetkezett változás miatt van-e a tulajdonosoknak bejelentési kötelezettségük a tulajdoni részesedés jelentős csökkenésére tekintettel? A tulajdonosoknál az „A” társaság tartós tőkevesztésére tekintettel a beolvadás előtti időszakban 100%-os jelentős, a jegyzett tőkét meghaladó értékvesztés elszámolása történt. A tulajdonosoknál a beolvadás után az „A” társaság mint változatlan formában tovább működő társaság tulajdoni részesedésében bekövetkezett változás miatt van-e könyvelési teendő?

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?

Kérdés: „F” cég üzletrészének 100%-ával „V” cég rendelkezik. „F” cégnek a korábbi évekből 200 millió forint megszavazott/jóváhagyott, de pénzügyileg még nem teljesített osztalékkötelezettsége van a tulajdonosa, a „V” cég felé. „F” leányvállalat 2023. 12. 31-éről készült mérlege alapján a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent, negatívvá vált emiatt, a törvényileg előírt határidőben és módok valamelyikén az anyavállalatnak gondoskodnia kell leányvállalata sajáttőke-helyzetének rendezéséről, melynek pótbefizetéssel szeretne eleget tenni. Erre a leányvállalat alapító okirata lehetőséget ad. Pótbefizetésként nemcsak pénzeszköz, hanem elismert követelés is átadható. A „V” anyavállalat átadhatja-e a fentebb említett, „F” leányvállalattal szembeni 200 millió forint osztalékkövetelését pótbefizetésként „F” leányvállalata részére?

Kérdés: A kft. használt ingóságok értékesítésével foglalkozik. Időközönként bizományosi szerződést is köt magánszemélyekkel, ahol is a harmadik fél felé kívánnak közvetíteni ingóságokat. A kft. tagjai korábban befizettek összegeket, ezt a lekötött tartalékok között tartjuk nyilván, a társasági szerződés lehetőséget adott rá. 1. Amikor a termék értékesítésre kerül, akkor a befolyó ellenértéket a pótbefizetés csökkentéseként könyvelhetjük-e, van-e erre lehetőség? 2. Amikor a cég továbbértékesítési céllal vásárol használt ingóságokat, ezen készleten lévő ingóságunkból tudunk-e pótbefizetést csökkenteni, pótbefizetést visszafizetni a tagoknak?

Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?

Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?

Kérdés: Szíveskedjenek tájékoztatni a pártokkal kapcsolatos számviteli és egyéb velük kapcsolatos feladatok ellátásáról, eltérő jellegükről (beszámoló, közzététel, szabályzatok, egyéb kötelezettségek stb.), továbbá a velük kapcsolatos törvényi előírások megjelöléséről.