Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Gmk átalakulása

Kérdés: Cégünk 2000. február 1-jén gmk-ból jogutódlással kft.-vé alakult át. A cégbejegyzést a cégbíróság elutasította, de fellebbezéssel éltünk. A fellebbezés elbírálása még nem történt meg. Kérdésem: a társaság törzstőkéjét, amely az eredménytartalékból került átvezetésre, milyen időponttal kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a gmk-nak kft.-vé történő átalakulása során az átalakuláshoz kapcsolódó tételeket csak akkor lehet (és kell!) könyvelni, ha az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént, az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez utóbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: Melyek a víziközmű-társulat beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulatok gazdálkodási rendjéről szóló 99/1988. (XII. 22.) MT rendelet jelenleg is hatályban van, bár az 1988. évi IX. törvény, amihez az MT rendelet kapcsolódik, már nem hatályos. 1992-től viszont hatályos a számviteli törvény. A törvénnyel ellentétes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Állami alapjuttatás törlesztése

Kérdés: Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Részlet a válaszából: […] Való igaz, hogy az új Szt. nem foglalkozik az állami alapjuttatás tőketörlesztésével és járulékai elszámolásával. (A jogszabály előkészítői úgy gondolták, ilyen jellegű tételek már nincsenek.)A kérdésből az következik, hogy mégis vannak ilyen gazdasági események....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványtól kapott támogatásnak a kft.-nél történő elszámolása alapvetően attól függ, hogy az alapítvánnyal kötött megállapodás mit tartalmaz. A megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatást: végleges jelleggel, visszafizetési kötelezettséggel, meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] A tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. alapjánA feltett kérdésben a régi Szt. 26. §-ának (4) bekezdésére történik hivatkozás. A hivatkozott törvényhely arról szól, hogy"(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:a) a részvényeknek ... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
72
73
74