Számla sztornója, új számla kiállítása

Kérdés: Megbízómat egy szabályosan kiállított számla sztornózására és új számla kiállítására kérte egyik ügyfele. Az indok az volt, hogy a számla befogadója (költségvetési szerv) nem teljesíthet olyan számla alapján kifizetést, amelyben a fizetési határidő már lejárt. A számla kiállítója (megbízóm) a fizetési határidő előtt, szerződés szerint kiállított számlát küldött a végzett teljesítéséről, azt a költségvetési szerv meg is kapta, és a számla csak a befogadó intézmény iktatási rendszerében történő késedelmes ügyintézés miatt került a kiegyenlítés határideje utáni időpontban az utalásra jogosultsággal rendelkező munkatárshoz. Véleményünk szerint ilyen esetben nem helyes a számla sztornója és új számla kiállítása, amelyben új fizetési határidő szerepel. Megítélésünk szerint a bizonylatkorrekció módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, mivel tartalmában és formájában is szerződés szerinti dokumentum került eredetileg kiállításra a teljesítésről, és a helyesbítés csak azért történt, mivel a számla befogadója a számviteli, pénzügyi rendszerének kötöttségére hivatkozva utólag kérte a bizonylat módosítását.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges előrebocsátani, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (2) bekezdése megköveteli a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát és helytállóságát. A számviteli bizonylatnak – így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] A kérdésében megadott információk alapján vélelmezzük, hogy a felek egymás közötti – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:58. §-a szerinti – szerződése időszakonkénti elszámolásra irányul, melynek keretében a szolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] A szállító cégnél a meghibásodott gép ellenértékének visszafizetése miatt az áfa alapja az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint utólagosan csökken. Ennek a dokumentálására a 170. § szerint kiállított, a számlával egy tekintet alá eső okirat szolgál, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány eseményt, értelmezést a helyére kell tenni. A szállító – a kérdésben leírtak alapján – egyrészt nem az Áfa-tv. előírásai szerint járt el, másrészt a számviteli szabályokat sem vette minden esetben figyelembe.Az Áfa-tv. 59. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet a válaszából: […] A kérdést kissé rövidítettük, de az ellentmondásokat nem tudtuk feloldani. A dátumok egymásnak is ellentmondanak. Nem tűnik ki a kérdésből, hogy miért 2018. május 2-án, 6-án sztornírozták a 2016-ban, 2017-ben kiállított számlákat, akkor, amikor a tanfolyam 2017. március 3-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Számlán szereplő adatok javítása

Kérdés: Külső kivitelező társaságok fordított adózású számlákat bocsátottak ki cégünk részére építési-szerelési szolgáltatásukról. E számlák nyomdai úton (nyomtatványként) előállított egyedi számlalapok, kézzel, írógéppel vagy szövegszerkesztő programból a számlalapra való számítógépes rányomtatással töltötték ki. Társaságunk adószámát azonban több számlán is tévesen tüntették fel. Ennek helyesbítésére melyik módszer a megfelelő? Az eredeti számlán a téves adószám áthúzása és a helyes adószám beírása, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítása (hivatkozva az eredeti számlára, indokolva a helyesbítés okát, feltüntetve a hibás és a helyes adószámadatokat)? Esetleg az eredeti számla érvénytelenítése (sztornírozása), és új, a helyes adószámot tartalmazó számla kiállítása?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk röviden: ún. kézi számla esetén mindhárom megoldás elfogadható. A kérdéses esetben ilyen kézi számlákról van szó, hiszen a leírtak szerint – a számla kitöltésének módjától függetlenül (kézi vagy gépi kitöltés) – nyomtatványként nyomdai úton előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Eltűnt számla pótlása

Kérdés: Az eredeti számla eltűnt. Köteles-e a vevő a számla hiteles másolatát befogadni, vagy kikötheti-e, hogy ő csak az első példányra fizet, emiatt a számlát sztornózni kell, és újat kiállítani?
Részlet a válaszából: […]  Tény, hogy az áfatörvény az elveszett számla pótlásáravonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, csak a kötelezően kiállítandóérvénytelenítő (sztornó) számla esetköreit határozza meg. Ebből következően nemkizárt a vevő és az eladó közötti levél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Hibás számla miatti büntetés

Kérdés: Evás egyéni vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. A vállalkozás által megvásárolt számlatömbök típus szerint felvezetésre kerültek a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartó tömbjébe, a 24/1995. PM rendelet előírásai alapján. Néhány számla esetében a tőpéldányon látszik az előző sorszámmal kiállított számla adattartalma (átütött). A számlatömb áthúzással, rontott felirattal ellátott, de rovataiban üresen hagyott (mindhárom példány összetűzve) számlákat érvénytelenítve tartalmazza. 200 E Ft-ra büntették, mert nem szabályosak a rontott számlái. A határozat az Eva-tv. 13. § (1), az Áfa-tv. X. fejezetére, az Áfa-tv. 168. § (1)–(2), 169. §, 170. §-aira és az Art. 44. § (1)–(2) bekezdéseire hivatkozik. Jogosan büntették?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hivatkozott adóhatósági határozatot(így például a benne szereplő részletes tény­állást és a 200 ezer Ft mulasztásibírság megállapításának indokait) pontosan nem ismerjük, az abban foglaltakatmegalapozottan megítélni nem tudjuk.Elvi álláspontként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Számlahelyesbítés módja

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.
Részlet a válaszából: […] A kibocsátott számla adatainak a későbbi módosításáravonatkozó áfatörvényi előírások 2008. január 1-jével megváltoztak. Terjedelmiokokból csak a hatályos előírások alapján válaszolunk a kérdésbenmegfogalmazottakra. (A számviteli elszámolásra vonatkozó előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Számlahelyesbítés vagy sztornírozás

Kérdés: Egyik vevőnknek (angol a vevő anyacége) téves áron számláztunk. Ők ezt jelezték, mi elnézést kértünk, és közöltük, hogy küldjük a helyesbítő számlát. A vevő erre közölte, hogy sztornózzuk le a számlát, állítsunk ki másikat, mivel az ő (az anyacége által használandó) programjukban egy megrendeléshez csak egy számlát lehet rögzíteni, az pedig már megtörtént. Így a helyesbítő számlát nem tudják a megrendeléshez hozzárendelni. Mit tehetünk ilyenkor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az következik, hogy a vevő belföldi. A belföldivevő pedig a magyar jogszabályok (elsősorban a Ptk., az Áfa-tv., az Szt.)előírásai szerint köteles eljárni. Nyilvánvalóan olyan számítógépes programotkell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a magyar előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
1
2