5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A 2006. évre vonatkozó Szja-tv.-ben az utazási bérlet kedvezménye csak a közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozókra vonatkozik, vagy a helyben lakó dolgozókra is? A törvény szerint aki Vácról jár be dolgozni Budapestre, annak jár az utazási bérlet kedvezménye, aki Budapesten él és dolgozik, annak nem jár a kedvezmény. Jól értelmezem?

Kérdés: 2005. évi időszakra vonatkozó gépjárműbérleti díj utólagos számlázása esetén hány százalékos általános forgalmi adót számítsak fel, ha a fizetési határidő, illetve a számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2006. évre esik?

Kérdés: Társaságunk bérbeadással is foglalkozik, a bérleti díjat az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján úgy számlázza, hogy a teljesítési dátum és a fizetési határidő megegyezik. 2005 októberében számlázunk 2006. januári teljesítésű bérleti díjakat. Milyen áfamértékkel kell számlázni?

Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett bt. beltagja Németországban végez fordítói tevékenységet, amelyet a bt.-jén keresztül számláz. Tevékenységének értéke nem haladta meg a 10 000 eurót. A cég alapfelállásban alanyi adómentességet választott. A székhely rezsiköltségein kívül minden számlája német (telefon, benzin). Tartósan külföldön tartózkodik, csak havonta-kéthavonta utazik haza. A minimálbér után megfizeti a járulékait. Mire kell odafigyelnie, hogyan számolja el a számláit, hogy számolja el a külföldi tartózkodását?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.