Találati lista:
51 Alacsonyabb áron visszaváltott raklapok
Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?
52 Ki nem fizetett bér könyvelése
Kérdés: Van egy kft., amely tevékenységének jellegéből adódóan köteles legalább 15 órában alkalmazni munkavállalót (aki az ügyvezető), de bért nem tud fizetni. Ezt el is fogadta az ügyvezető, ha lesz a cégben pénz, akkor megkapja a bérét. A kérdésem a ki nem fizetett munkabér könyvelésével kapcsolatos.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.
53 Tárgyi eszköz értékesítése alanyi adómentesként
Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet végez. 2023-ban vásárolt egy nagy értékű, használt permetezőgépet különbözeti áfás számlával. Most szeretné eladni. Eladhatja adómentesen? Ha igen, milyen jogcímre kell hivatkoznia? Vagy a 193-as paragrafus miatt csak áfásan adhatja el?
54 Személygépkocsik továbbértékesítéséhez, beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonhatósága
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?
55 Vállalkozói promóció jóváírása
Kérdés: A bank vállalkozói promóció megnevezéssel 40 E Ft-ot írt jóvá egy kft. bankszámláján. Hova könyvelendő az összeg, és szükséges-e számlát kiállítania a kft.-nek?
56 Lakópark építéséhez kapcsolódó költségek
Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?
57 Magánszemély megrendelő felé egyenes adózással kiállított számla
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy egy magánszemély megrendelő felé egyenes adózással kell kiállítania egy generálkivitelezőnek a számláját – ha a feltételek fennállnak 5%-os áfamértékkel – egy lakóingatlan kivitelezése után, és az alvállalkozói láncban fordított adózás érvényesül ennek ellenére, ha a feltételek adottak (hatóságiengedély-köteles építés-szerelési munkáról van szó, és nem normál áfakörös jogállása van mindkét félnek)?
58 Vagyonkezelésbe vett eszközökön végzett felújítás nyilvántartásba vétele
Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.
59 Egyszerűsített végelszámolás alatt az eszközök értékesítése tagi kivétként
Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?
60 Eurós visszlízing esetén az árfolyam
Kérdés: Visszlízing céljából vásároltunk tehergépkocsikat az EU-ból. A beszerzést készletre könyveltük a számlák szerinti árfolyammal. A lízingcég felé történő értékesítés és a lízingcég vissz-számlájának dátuma megegyezik. Mindkét számla eurós. Az EU-s cég számláját a lízingcég egyenlítette ki, és erről küldött nekünk egy folyósítási igazolást. Mely dokumentum árfolyamával kell a lízingkötelezettséget állományba venni? A lízingcég számlájának dátumával, vagy az általa átadott folyósítási igazolás dátumával?
