5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?

Kérdés: Társaságunk kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezet (kft.). A hónap elején a HUF-pénztárban szereplő készpénz egy részét USD-re váltottuk egy utazási irodában. A pénzváltásra szóló bizonylaton (amelyen annak a személynek az adatai szerepeltek a fejlécben, aki ténylegesen elment a pénzváltást intézni, és aki az iratait a helyszínen bemutatta) szerepelt az eladott HUF-összeg, a megvásárolt USD-összeg, az árfolyam és egy HUF-ban meghatározott jutalék (külön soron). A bizonylat egyszerű váltási bizonylat volt, és nem számla, a rajta szereplő jutalék összegéről a pénzváltóhely külön számlát nem állított ki. Minek minősül a jutalék összege, és hogyan könyvelendő? A valuta bekerülési értékének a része? A jutalék bankköltség? A jutalék egyéb pénzügyi ráfordítás? A jutalék összege – számla hiányában is – igénybe vett szolgáltatás ellenértéke?

Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?

Kérdés: A társaság telket vásárol, amelyhez kapcsolódóan meg kell fizetni a szolgáltató felé a hálózatfejlesztési hozzájárulást. Ezt az összeget ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként fogják könyvelni. A hálózatfejlesztési hozzájáruláshoz felhasználható-e a fejlesztési tartalék? A telken pár éven belül nem történik építkezés. Ebben az esetben aktiválható-e önállóan a hálózatfejlesztési hozzájárulás, és számolható-e el értékcsökkenés az épület létesítését megelőzően, vagy csak az épület befejezését követően, annak használatbavétele után lehet amortizációt elszámolni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra?

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.