Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő megfizeti akkor, ha azt a magyar eladó külön tételben számlázza felé. Ez esetben a kérdés szerinti szállítási költség számvitelileg nem a beszerzéshez kapcsolódik, hanem az értékesítéshez. (Ez azonban így ellentmond a valós helyzetnek, mivel az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Értékvesztés elszámolása osztalékfelvét után

Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az első adandó alkalom az osztalékról való döntésre az "X" kft. vétele éve számviteli beszámolója elfogadásakor megtartott taggyűlésen vagy azt követően volt. Ha feltételezésünk nem helyt­álló, akkor az "A" társaság a számviteli előírásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Felhasznált fejlesztési tartalék – helyi adó

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban van kérdésünk. Társaságunknak a 2.1. pont szerinti komplex adóalap-megosztást szükséges alkalmaznia az adóalap nagysága miatt. A helyi adókról szóló törvényben nem találtunk a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban semmilyen utalást, iránymutatást, hogy ezt hogyan kell kezelnünk az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban. Előző években nem volt jelentős a fejlesztésitartalék-felhasználásunk, így azoknál az éveknél egy összegben hozzáadtuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés értékéhez. A 2023. évben viszont jelentős fejlesztési tartalékot használtunk fel (347 millió Ft-ot). Amennyiben ezt egy összegben hozzáadjuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenéshez, akkor ez nagymértékben torzítani fogja az önkormányzatok közötti megosztást. 2023. évben a számviteli törvény szerinti écs.: 196.954.282 Ft, Tao-tv. szerinti écs.: 96.268.089 Ft, fejlesztési tartalék összege: 347.323.828 Ft. Véleményünk szerint a 200.000 Ft beszerzési érték alatti, amelyre egyösszegű értékcsökkenés van elszámolva, ott egy összegben szükséges a fejlesztési tartalék felhasználásával korrigálni. Azonban, amelyre nem egy összegű értékcsökkenést számoltunk el, ott hogyan járjunk el? Milyen nyilvántartási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Tudnának-e nekünk iránymutatást adni, hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. nem fogalmaz meg rendelkezést az iparűzésiadó-alap megosztása során a fejlesztési tartalékkal összefüggésben. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
Részlet a válaszából: […] ...jár. (Elmaradt költségvetési bevételek.)Mindezek – súlyosabb esetben – a Btk. 403. §-a szerint a számviteli fegyelem megsértése bűntetthez vezethet.A leírtakra tekintettel javasoljuk a kft. tulajdonosát írásban tájékoztatni arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat

Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
Részlet a válaszából: […] ...alatt is elszámolható legyen, minden évben, az adott üzleti évre időarányosan jutó összegben is. Ez utóbbiak szerinti elszámoláshoz számvitel-politikai döntés kell.Tételezzük fel, hogy az államkötvény névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
Részlet a válaszából: […] ...nem a valós teljesítés időszakára (2013. 12. hónap) történik a továbbszámlázás.A kérdésben leírt továbbszámlázás ellentétes a számviteli előírásokkal. Tekintettel arra, hogy az áramdíj nem vehető készletre, azt anyagköltségként el kellett számolni. 2023. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
Részlet a válaszából: […] ...számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továb­biakban: számviteli törvény) 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Gázolaj utáni jövedéki adó visszaigénylése

Kérdés: Egyik partnerünk a bérmunkaszámlákon nem munkaműveletenként, hanem a számla végén összevontan tünteti fel a felhasznált gázolajat. Egy számlán akár 10 vagy több sorban is szerepelhetnek számlázott szolgáltatások. Ha csak a számla végén szerepel az összes felhasznált gázolaj, az több problémát felvethet. A számlabefogadó honnan tudja, mennyi ebből pl. a műtrágyaszállítás, ugaron végzett munkát érintő gázolaj stb., ami után nem igényelhető vissza jövedéki adó? Törvény, rendelet alapján kötelezhetem a szállítót arra, hogy munkaműveletenként rögzítse a felhasznált gázolajmennyiséget? Mi lenne az?
Részlet a válaszából: […] ...gázolaj eredetére utalhat. A bérmunkaszolgáltatást végző számlájának – az előbbiek szerinti – tételes részletezettsége a számviteli elszámolásnak, az ellenőrzésnek is alapvető követelménye nemcsak a mezőgazdasági termelőnél, de a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy az eszközök visszaadásával a kötelezettségek megszűnnek, egyenleg sem az eszköz-, sem a kötelezettségszámlán nem maradhat. Van azonban néhány olyan előírás, amelyre a kérdésben nincs utalás, vagy nem megfelelő annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Pártokkal kapcsolatos számviteli előírások

Kérdés: Szíveskedjenek tájékoztatni a pártokkal kapcsolatos számviteli és egyéb velük kapcsolatos feladatok ellátásáról, eltérő jellegükről (beszámoló, közzététel, szabályzatok, egyéb kötelezettségek stb.), továbbá a velük kapcsolatos törvényi előírások megjelöléséről.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerinti mérleghez, mivel az eszközök összesenjét tekinti vagyonnak, a saját vagyon pedig nem a saját tőke).A hivatkozott törvényt a számviteli törvény előtt fogadták el, így a számviteli törvény előtti időszak számviteli szabályaira épít.A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:
1
29
30
31
415