Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a betéti társaságügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezetőtisztségviselőként látják el, a 22. § (2) bekezdése alapján társasági jogijogviszonyban vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Tulajdonos a vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. B vállalkozásban ügyvezető és 50%-os tulajdonos, illetve C evás vállalkozás 25%-os tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. B és C vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […]  Arra vonatkozóan, hogy a B és Cvállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt,abból kell kiindulni, hogy a Tbj-tv. szempontjából társas vállalkozónak minősüla korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Járulékfizetés a tag után

Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
Részlet a válaszából: […]  A Számviteli Levelek 243. számában az 5019. számúkérdésünkre adott válaszban foglaltak lényegében és értelemszerűen 2011-ben isalkalmazhatók, bár a törvényi előírások több ponton változtak. Megszűnt atevékenységre jellemző kereset, és bevezetésre került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Járulékfizetés a tag után

Kérdés: Kft. tagja (nincs máshol biztosítási jogviszonya) nem vesz ki a vállalkozásból sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyára való tekintettel jövedelmet. 2010. májustól (ekkor alakult) szeptember hónapig a minimálbér után a járulékokat a társaság megfizette a következő módon: az egyéni járulékokat a tag havonta befizette a társaság pénztárába, a munkáltatói járulékokat és az egyéni járulékokat a havi 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette. 2010. október hónapjától – a jövőbeni nyugdíj összegének megállapítása miatt – havi 150 000 Ft után fizetné a tag a járulékokat (tagi jövedelmet továbbra sem vesz ki, biztosítási jogviszonya továbbra sincs másutt). Az egyéni járulékokat változatlanul 73 500 Ft után a tag a vállalkozás pénztárába befizette, 76 500 Ft után az egyéni és a munkáltatói járulékokat is a társaság fizette, ezen összeg után a tagtól nem vételezett be egyéni járulékok jogcímen összeget. 150 000 Ft után a 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette az egyéni és a munkáltatói járulékokat is. 1. Van-e lehetőség arra, hogy a vállalkozás, ha nem vesz ki a tag tagi jövedelmet, a minimálbérnél magasabb összeg után fizesse a járulékokat (2010. 4. negyedév)? 2. Ha igen, akkor a fent említett esetben a 76 500 Ft után (150 000-73 500 Ft minimálbér) a társaság fizetheti-e az egyéni járulékokat a tag helyett, vagy a tagtól kell bevételezni ezen összeg után is az egyéni járulékokat, majd továbbutalni az adóhatóságnak? Milyen törvényhelyre való hivatkozással teheti ezt? 3. Ha nem, milyen következményekkel jár a társaságra és a magánszemélyre nézve, ha a társaság mégis ezt a gyakorlatot követi?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a társasvállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendőtársadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködéséretekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Nyugdíjas ügyvezető díjazás nélkül

Kérdés: Egy 2 személyes kft. nyugdíjas ügyvezetője díjazás nélkül adminisztratív anyagbeszerzői, szerződéskötési munkát végez. Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt 2010. évben? Kell-e alkalmazni a szuperbruttósítást? Milyen kötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a juttatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szja tv. szerint nem önálló tevékenység a gazdaságitársaság vezető tisztségviselőjének személyes közreműködése. Ha díjazásellenében van személyes munkavégzés, akkor az után kell személyijövedelem­a­dót fizetni. Az adóalap a jövedelem 1,27-szerese 2010-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: A tulajdonos "A" vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. "B" vállalkozásban ügyvezető és 50%-ban tulajdonos, a "C" evás vállalkozásban 25%-ban tulajdonos és ügyvezető is. A "B" és "C" vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Haa tulajdonos "A" vállalkozásában legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll,akkor a "B" vállalkozásában a járulék alapja a ténylegesen kapott – elszámolt–, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy az adott hónapban nincsa társas vállalkozói jogviszonyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Több biztosítási jogviszony

Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján általánosságban megállapítható, hogy többbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony, társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagja, megbízási jogviszony) egy­idejű fennállásaesetén az adott jogviszonyra irányadó járulékalap után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Személyes közreműködés beruházásnál

Kérdés: A kft. panziót fog üzemeltetni. A panzió egy év alatt épül fel. A beruházás irányítását a kft. tagja végzi, aki egyben ügyvezető is. A társasági szerződésben nincs kikötve személyes közreműködés. Személyes közreműködésnek tekintendő és járulékfizetési kötelezettséggel jár az, ha a kft. tagja a beruházás irányítását végzi, de a tényleges tevékenységet a beruházás befejezéséig nem tudják végezni? A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 119. §-a alapján a tagok által – nem választotttisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnakminősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogviszonyon alapul. Amellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illeti meg.A panzió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tulajdonos mint személyes közreműködő

Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó kft.-nek két tagja van, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. Mindkét tag ügyvezetője a társaságnak. A társasági szerződés személyes közreműködést nem köt ki. A feladatait munkaviszonyban álló alkalmazottakkal látja el. Az a tény, hogy ügyvezető, személyes közreműködésnek számít-e a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, vagy a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha ők is mint tehergépkocsi-vezetők dolgoznának?
Részlet a válaszából: […]

Önmagában az a tény, hogy a kft. tagja az ügyvezetői teendőket ellátja, nem minősül személyes közreműködésnek a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha a két tag is mint tehergépkocsi-vezető dolgozna.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Költséghányad érvényesítése tisztségviselőnél megbízással

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a gazdaságitársaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Gt.)meghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. A Gt.alapján az alapítóknak már a társasági szerződésben ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
1
4
5
6
12