Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy a tagmagánszemély. A magánszemély tagnak adott kölcsönt a társaság a követelésekközött mutatja ki. Ha azt a tag nem fizeti vissza, akkor az a társaságnálelengedett követelés, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Előfizető-gyűjtés

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem felel meg!Valójában miről van szó? A terjesztők az induló időszakoslap azon példányait, amelyekkel új előfizetőket kívánnak bevonni, térítésnélkül eljuttatják a jövőbeni, a remélt előfizetőkhöz, vevőkhöz. (A terjesztőkáltal felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Reklámként póló, sapka átadása

Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?
Részlet a válaszából: […] A magyar cégnek a megvásárolt pólókat, sapkákat bekerülésiértékükön a vásárolt készletek között – áruként – készletre kell venni, míg alogó hímzésének a költségeit az igénybe vett szolgáltatások között kellkimutatni. (Az 5. számlaosztályon belül külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei

Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/12. pontja szerint nem avállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közétartozik az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címenszemélyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű lenne válaszolni a kérdésre, ha ismernénk olyanjogszabályt, amelyik ezen önkormányzati kezdeményezést, a kedvezmény adásának afeltételeit szabályozná. A probléma az, hogy nem tudunk ilyen jogszabályról. Aválaszt ezért a jelenleg hatályos előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, a segély általános jellemzője az,hogy a bevétellel nem fedezett, általában rendkívüli eseményhez, körülményhezkapcsolódóan felmerült tényleges – jellemzően jogszabályban nevesített -költségekre nyújtson pénzügyi fedezetet. Ilyen a temetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Biztosítási díjhoz kapcsolódóan befektetés

Kérdés: Ügyfelem 20 éves lejáratra életbiztosítási szerződést kötött, amelyben biztosított az ügyvezető, a lejáratkori kedvezményezett a kft., haláleseti kedvezményezett a feleség. Az éves díj 6880 euró, amelyet átutalt. Az éves díjon felül azonban még átutalt 45 000 eurót is, befektetési céllal. A 6880 eurót költségként könyvelhetem? Milyen adót kell fizetni utána? A 45 000 eurót pedig befektetett eszközként tartom nyilván?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a 20 éves lejáratra kötöttéletbiztosítási szerződés lejárati kedvezményezettje a kft., az évesbiztosítási díj megfizetése nem jelent – jelenleg – végleges vagyonvesztést (haaz ügyvezető nem hal meg, azt a kft. visszakapja), így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben átalánydíjat fizetni csak akkorlehetne, ha azt jogszabály tételesen, a feltételek meghatározásával előírná.Mivel ilyen jogszabályi elő­írás nincs, így egyértelmű, hogy a kérdésben leírtesetben átalánydíjat fizetni nem lehet. (Különösen akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdést pontosítani kell. Az egyénivállalkozó egyéni céget alapíthat, de az egyéni vállalkozó egyéni céggé nemalakulhat át.1. Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál keletkezettés jogszerűen elhatárolt veszteséget a Tao-tv. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Tartozás elengedése

Kérdés: Társaságunknál az egyik dolgozó 2007-ben jelentős kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerszámokat eltulajdonított és eladott. Amikor lebukott, nem lett belőle rendőrségi ügy. Közjegyző előtt elismerte tettét, és vállalta, hogy havi 10 000 Ft-os részletekben törleszti az adósságát. Mivel a dolgozó és családja szűkös körülmények között él, a második gyermek megszületése után a társaságunk a fennálló 870 ezer Ft tartozást elengedi. Milyen járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettséggel jár ez a társaság, illetve a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel amagánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzettvagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül – többek között – azelengedett, átvállalt tartozás is, amely az Szja-tv. 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
1
32
33
34
64