643 talált cikk a személyi jellegű kifejezésre

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?

Kérdés: Ügyfelem 20 éves lejáratra életbiztosítási szerződést kötött, amelyben biztosított az ügyvezető, a lejáratkori kedvezményezett a kft., haláleseti kedvezményezett a feleség. Az éves díj 6880 euró, amelyet átutalt. Az éves díjon felül azonban még átutalt 45 000 eurót is, befektetési céllal. A 6880 eurót költségként könyvelhetem? Milyen adót kell fizetni utána? A 45 000 eurót pedig befektetett eszközként tartom nyilván?

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?

Kérdés: Társaságunknál az egyik dolgozó 2007-ben jelentős kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerszámokat eltulajdonított és eladott. Amikor lebukott, nem lett belőle rendőrségi ügy. Közjegyző előtt elismerte tettét, és vállalta, hogy havi 10 000 Ft-os részletekben törleszti az adósságát. Mivel a dolgozó és családja szűkös körülmények között él, a második gyermek megszületése után a társaságunk a fennálló 870 ezer Ft tartozást elengedi. Milyen járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettséggel jár ez a társaság, illetve a magánszemély részére?

Kérdés: A kft. átvállalta a magánszemély személygépkocsi-hitelét. A lízingcég szerződése szerint az átvállalt tartozás nem lízing, hanem hitel. Az átvállalt összeg a fennmaradó hitel összege: 1960 E Ft. A kft. és a magánszemély megállapodtak adásvételi szerződésben, hogy az autóért a kft. még fizet a hitelátvállaláson kívül 4000 E Ft-ot. A lízingcégnek a hitel átvállalása esetén kell-e módosító számlát kiállítania a magánszemély, illetve a kft. részére? A kft. az átvállalt tartozást hogyan tudja elszámolni?

Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?

Kérdés: Egy tűzoltó-egyesület tűzoltónapokat rendezett. Ez azt jelenti, hogy minden évben más és más helység egyesülete rendezi meg a térség versenyét. Ez verseny, de egyben a mindennapokra való felkészültséget hivatott bemutatni. Itt az aktuális egyesület nevezési díjat szed. Az egyesület ebből finanszírozza a rendezvényt, így többek között az ételt, italt, serleget. Hogyan kell ezt elszámolni az egyszeres és hogyan a kettős könyvvitelben? Van-e a nevezési díjban kifizetett ételnek adóvonzata, kell-e számlázni?

Kérdés: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. §-ának c) pontja szerint a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az elő­írt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 oC (K) EH értékét meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként, védőitalt kell biztosítani. A fenti kötelezettségünknek eleget teszünk. Védőitalként szódavizet, illetve ásványvizet biztosítunk. A védőital-juttatást terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség? Elismert költség-e? Az előzetesen felszámított áfa levonható-e?

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?