Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk beszerzését, az üdülési csekkért fizetett teljes összeget a vételkor költségként elszámolni nem lehet, azt az egyéb követelések között kell állományba venni (T 368 – K 381, 384). Az Alapítványtól kapott támogatást pedig a folyósításkor egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Szövetkezeti tagok támogatása

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
Részlet a válaszából: […] A régi Szöv-tv. 59. §-a alapján:"A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban meghatározott módon és feltételek szerint tagjait – különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyermekes tagjait – és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] A vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján sajátosan kell az étkeztetéshez felhasznált saját előállítású termékek értékét meghatározni. Ha a saját előállítású terméket közvetlenül értékesítenék, akkor természetesen közvetlen önköltségen, de az eladási ár nem lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Tárgyi nyeremény közhasznú alapítványnál

Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közhasznú alapítvány a felajánlott tárgynyereményeket ténylegesen átveszi a felajánló cégektől, akkor azokat a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell a készletek között állományba vennie a rendkívüli bevételekkel szemben (T 21-22 – K 9891), az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Magánszemély javára kötött biztosítás

Kérdés: A cég életbiztosítást kötött a dolgozó javára. A biztosítási díj évente egyszer esedékes. A lejáratkor a dolgozó, halála esetén a megjelölt hozzátartozó a biztosítási szolgáltatás jogosultja. A szerződő fél a cég. Mi a teendő számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] Nagyon lényeges és a választ érdemileg módosítja az, ha a cég mint szerződő fél jogosult a szerződés olyan módosítására, mely szerint megszüntetheti a fizetést, vagy visszavásárolhatja a már befizetett összeget.A munkáltatónak a magánszemély javára kötött biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ElőfeltételeA norma alapján történő önköltségszámítás előfeltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzék műszakilag megalapozott közvetlen anyag- és bérnormákkal, gépóraszükségletet kifejező normákkal, olyan normanyilvántartással, amelyből a normaváltozások és így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakás célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Képzési költségek adóztatása

Kérdés: A Számviteli Levelek 74. számában az 1533. számú válasz, illetve az AEÉ 2004. évi 1-2. számában megjelent iránymutatás nem azonosan értelmezi a munkáltató által az alkalmazottja részére, a munkáltató nevére szóló számla alapján viselt, a magánszemély iskolai rendszerű képzése költségének személyi jövedelemadóban való kezelését. Kérdés tehát, hogy keletkezik-e ebben az esetben a magánszemélynél adókötelezettség? A társasági adóalap megállapításakor elismert költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja szerint a jövedelem megállapításakor nem kell figyelembe venni a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
49
50
51
63