Felszolgálási/szerviz díj minősítése

Kérdés: A cateringszámlákon lévő felszolgálási/ szerviz díj reprezentációs kiadás vagy egyéb szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A felszolgálási/szerviz díjat ugyanolyan költségként kell elszámolni, mint amilyen költségre azt felszámolták. A cateringszámlák jellemzője, hogy az a személyi jellegű egyéb kifizetések körébe tartozó szolgáltatások ellenértékét (reprezentációnak minősülő költséget)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Munkaruházati termék, védőszemüveg elszámolása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek jogszabályi hivatkozással levezetni, hogy az éven belüli elhasználódású munkaruházat, védőruházat miért könyvelendő anyagköltségként, miközben a monitor előtti munkavégzéshez jogszabály által előírt védőszemüveg személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a készletek között kell kimutatni a használatbavételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
–kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
–reprezentációs költségek
–telefonszolgáltatás magáncélú része
–üzleti ajándék
–betegszabadság
Nem kivaadóalap:
–védőital
–orvosi ellátás költsége
–magánszemélynek fizetett bérleti díj
– védőszemüveg
–munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] A kivaalapba a Katv. 20. § (2) bekezdés a) pont szerint az adóévben a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás veendő figyelembe.A felsorolt jogcímek közül járulékalapot képez az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Munkaerő-kölcsönzés könyvelése

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönzés útján biztosítja egyes tevékenységéhez a munkavállalókat. A kölcsönzőcég értelemszerűen ezt minden hónapban rendre számlázza. Az így számlázott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalókat kölcsönző cég által számlázott összeg – áfa nélküli – értékét az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni, a számla kibocsátójánál árbevételként kell kimutatni, mivel a munkavállalók a kölcsönzőcégnél munkavállalók, a munkaerőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pontjának b) alpontja szerint a külföldi kiküldetés esetén – a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Tanulószerződés alapján történő kifizetések

Kérdés: Cégünk régóta részt vesz pék- és cukrászképzésben mint gyakorlati oktató. Korábban ezt tanulószerződéses keretek között tettük, most az új tanulókat szakképzési munkaszerződés keretében oktatjuk. A kérdés az, hogy a juttatás, amit a szerződés alapján kapnak, bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Az SZMSZ ugyan nevében és eljárásilag munkaszerződés, tárgyában azonban továbbra sem munkavégzésre, hanem részünkről kifizetési kötelemre, a tanuló részéről pedig megjelenési és tanulmányi kötelezettségekre vonatkozik. Kérem, adják meg a válaszukat a szakképzési munkaszerződésre és a tanulószerződésre is!
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor indokolt abból kiindulni, hogy szakképzési munkaszerződés esetén a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, és a szakképzési munkaszerződés alapján a tanulókat munkabér és egyéb juttatások illetik meg. A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] Nem általános gyakorlat az, hogy a tárgyévben kiemelkedően végzett munkát a következő évben jutalomutazással kívánják elismertetni. Valóban jogos az aggályuk. A jó munkát a bérköltség és járulékai terhére kitűzött prémium, jutalom kitűzésével, majd annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Öregségi nyugdíjas bérköltsége (kivaalap)?

Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.8. pontja értelmében egyéb indokkal adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá a baleset- és egészségvédelmi eszközök. Az Szja-tv. nem definiálja a védőeszköz fogalmát. A fogalmi meghatározást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A biztosításokból származó jövedelem adókötelezettsége két ponton merülhet fel: a biztosítás díjának megfizetésekor és a biztosító szolgáltatásakor. Ezen a két ponton felmerülő adókötelezettség attól függ, hogy a biztosítás milyen jellegű. Adózási szempontból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.
1
5
6
7
64