950 kérdés-válasz a szemelyi-jovedelemado kifejezésre

Találati lista:

1. cikk / 950 Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése

Kérdés: A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

2. cikk / 950 Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho

Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

3. cikk / 950 Átalányadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként adózik

Kérdés: Egy ingatlan-bérbeadási tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó választhatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem magánszemélyként történő leadózását év közben? Lehet-e váltani az adóév közben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adózási módján?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

4. cikk / 950 Munkavállaló által fizetett céges költség

Kérdés: Az egyik cég munkavállalója a céges rendezvényen a saját bankkártyájával fizetett (a cég költsége volt a tétel). A munkáltatója most ezt az összeget augusztusban a havi fizetéssel kifizeti a munkavállaló részére. A cég – mint természetbeni juttatást – leadózza mint költségelszámolást. A cég, a munkaadó a 8. havi bér átutalásánál a dolgozónak a nettó fizetésével utalja el az adott összeget, amit a munkavállaló fizetett ki a cég helyett a céges rendezvényen a saját bankkártyájával. A cég ezt mint költségtérítést elszámolhatja? Természetbeni juttatásként kell leadóznia az összeget?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

5. cikk / 950 Építményjog alapításakor a jövedelem adózása

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

6. cikk / 950 Elhunyt tag örökösének szja- és szochokötelezettsége

Kérdés:

A kft. elhunyt tagjának örökrészével kapcsolatban kérdezem: amikor megállapítom a megszűnő törzsbetétre jutó vagyon értékét (amely a vagyoni hozzájáruláson felül tartalmazza az eredménytartalék és tőketartalék összegét is), és előírom az örökössel szembeni kötelezettségként, van-e egyenes ági öröklés esetén szja- és szochokötelezettség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

7. cikk / 950 Közigazgatási bírság átvállalása

Kérdés:

Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

8. cikk / 950 Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?

Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

9. cikk / 950 Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

10. cikk / 950 Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.