Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkahelyi étkezésre pénzben adnak havi 5000 Ft-ot, akkor az a dolgozó munkaviszonyára tekintettel adott, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, még akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szabályos vagy nem szabályos voltának a megítéléséhez hiányzik az elszámolás bizonylata és az elszámolás módja. Nem elegendő az, hogy a munkabéréből levonják.Feltételezzük, a munkaszerződésben (kollektív szerződésben) rögzítették azt, hogy a még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] Az adószámos magánszemélyként (ún. "7-es adószámmal") dolgozó szakértők tevékenysége személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek minősül, tehát a megszerzett megbízási díj az összevont adóalapba tartozik. Önálló tevékenységből származó bevétel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció vagy nem reprezentáció

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
Részlet a válaszából: […] A rövidített kérdésből is következik, hogy a szakmai, üzleti konferencián felmerülő költségeknek csak egy része minősül reprezentációnak.Az Szja-tv. szerint reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Konyhai gépek beszerzése

Kérdés: A társaságnál a könyvviteli szolgáltatást bérelt irodában végezzük, ahol van külön konyha is, ahová konyhai gépeket (mikrohullámú sütő, elektromos főzőlap, mosogatótálca) vettünk. Elszámolhatók-e költségként? (100 ezer forint alatti a beszerzési értékük.) Az áfa levonható? A konyhát elsősorban az alkalmazottak használják. Ha a helyiségek takarítására porszívót és egyéb takarítógépet szerzünk be, azok elszámolhatók költségként? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásánál abból indokolt kiindulni, hogy a kérdésben szereplő eszközök mennyiben szolgálják, közvetlenül vagy közvetetten a vállalkozási tevékenységet.Ha a beszerzett konyhai gépeket csak az otthonról hozott ételek melegítésére használják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Vállalkozásból kivont jövedelem bevallása

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?
Részlet a válaszából: […] A bevallásra vonatkozóan a rövid válasz az, hogy a törvényi előírások nincsenek összhangban.A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. §-a rendelkezik a vagyon kiadásáról (a vagyonba beletartozik a jegyzett tőkének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Promóciós célra kapott termék

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?
Részlet a válaszából: […]  A hatályos előírások szerint egyes meghatározott juttatásnakminősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai(reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezésérőlszóló törvény hatálya alá. (Ezen juttatások piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció a költségvetési szervnél

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […]  2012-től a reprezentációval kapcsolatban a költségvetésiszervekre is az általános szabályok vonatkoznak. Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja alapján reprezentációnak ajuttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagyhitéleti rendezvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló annál a munkáltatónál, ahol előbb nyilatkozott,jogszerűen kapta meg a cafeteria keretében az adott összegű hozzájárulást. Amásik munkáltatónál azonban ezt – mivel nem kaphatta volna – bérjövedelemnekkell tekinteni, ezért utólagosan személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Egy kft.-nek két természetes személy tagja van: "A" és "B". "A" nyugdíjas, és nem vesz részt a társaság működtetésében (erre az alapító okirat sem kötelezi), nem ügyvezető, nem munkáltató, és nem képviseli a céget. "B" társasági jogi viszonyban áll a kft.-nél, ténylegesen közreműködik (minden munkát ő végez, alkalmazott nincs), ügyvezető, munkáltató és képviseletre jogosult. "B" tag kifizető (kft.) képviseletében kirendelheti-e saját magát jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra, tehát jogosult-e kiküldetési rendelvény kiállítására saját magával szemben? "B" aláírhatja-e a kiküldetési rendelvényt kifizetői (kiküldő) és magánszemély (kiküldött) oldalról is egyidejűleg, hogy a kft. megtérítse részére a saját gépkocsival a kft. működtetése érdekében megtett utak költségeit?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerinti fogalmi meghatározásalapján a személyi jövedelemadózás rendszerében a hivatali üzleti utazás alatta magánszemély saját jövedelemének megszerzése érdekében vagy az őtfoglalkoztató, megbízó más személy (vállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
48
49
50
96