3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Kérdés: Ingatlanbefektetési alap irodaházat vásárol, amelynek a befejezése folyamatban van. Vannak viszont olyan szintek, amelyek már elkészültek, és lenne rájuk bérlő. A tulajdonjog az épület teljes befejezésekor száll át a vevőre, viszont az eladó birtokba adná a már elkészült szinteket. Hasznosíthatja-e az alap bérbeadási céllal úgy az ingatlant, hogy még nincs a tulajdonában, csak a birtokbaadás történt meg? Jól gondoljuk, hogy ez nem adójogi kérdés, és amennyiben a szerződés erre kitér, nincs akadálya a bérbeadásnak?

Kérdés: Kft.-nk egy másik társasággal együtt alapított egy "Befektetési Kft."-t. Tulajdoni hányadunk és szavazati jogunk is 50-50%. Sem a társasági szerződésben, sem más megállapodásban nincs rögzítve egyik tulajdonos részére sem döntő irányítást, ellenőrzés-gyakorlást biztosító jog, nincs köztünk közvetlenül és közvetve sem tulajdonosi kapcsolat. A szavazati jogok alapján (50-50%) jogosult mindegyik tulajdonos a Befektetési Kft.-ben a vezető tisztségviselői megválasztására és visszahívására. Az Szt. 3. § (2) bekezdése alapján a jelentős tulajdoni részesedések közé soroltuk be a befektetést. A másik tulajdonos társaság a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedések között mutatja ki ugyanezt a részesedést. Véleményünk szerint az 50-50% tulajdoni hányad és szavazati jog alapján a tulajdonostársak közösen irányítják a vállalkozást. Ebben a témában megjelent válaszaikat is figyelembe vettük a besorolásnál:
–két vállalkozás a tulajdonos, egyik sem minősül anyavállalatnak;
–egyik tulajdonosnak sincs az Szt. 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a; b; c; d pontja szerinti jogosultsága.
Melyik besorolás a helyes?

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.

Kérdés: A háziorvosok különböző jogcímeken kapnak NEAK-finanszírozást. A rezsitámogatást be kell számítani az árbevételek közé, vagy költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatásként kell elszámolni? Azért van kiemelt jelentősége a kérdésnek, hogy ez az összeg képez-e iparűzésiadó-alapot vagy sem?

Kérdés: Egyik ügyfelünk kft.-je kriptovalutával kíván kereskedni, gépeket beszerezni. Ügyfelei kriptovalutával fizetnének, és a saját jövedelmet is abban kívánja kivenni. Lehetséges ez? Ha igen, milyen árfolyamon kell elszámolni az ügyleteket?

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)

Kérdés: A kft. fő tevékenysége villanyszerelés, egyéb tevékenysége háziorvosi ellátás. A háziorvos a kft. alkalmazottja és tagja, de a tevékenységét munkaviszonyban látja el. Az OEP-pel szerződése van, a kft. magánrendelőt is üzemeltet. Az asszisztensnő alkalmazott, de kiküldetésként is kap juttatást. Ki után kötelezett a kft. szakképzési hozzájárulás fizetésére?