3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?

Kérdés: A kérdés szerint az adott társaság 2017-ben értékesíteni kívánt egy üzemet. Az értékesítésről a számlát kiállították, a vevő azonban nem fizetett, emiatt az adásvételi szerződést felmondták. Mikor kell a helyesbítő számlát kiállítani?

Kérdés: Ha az adásvételi szerződés szerint az ellenértéket részletekben fizetik meg, és ezért kamatot számít fel az eladó, a kamatot mikor kell könyvelni?

Kérdés: Az adott szervezet alkatrészeket vásárolt, majd ezeket összeszerelve készterméket állítottak elő az alkatrészszállító telephelyén, majd a készterméket eladták az alkatrészek szállítójának, és a számlák közötti különbözetet pénzügyileg rendezték. Mindezt pusztán szóbeli szerződés alapján. Jogszerűen járt-e el a társaság, amikor az ügylettel kapcsolatos tételeket bruttó módon számolta el?

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A társaság kongresszusszervező, a kongresszusokat a kongresszusrendező megbízása útján bonyolítja le. A kongresszusok megszervezésével kapcsolatos szolgáltatásokat a szervező saját nevében rendeli meg és számolja el költségként, a részvételi díjat pedig árbevételként. A kongresszus eredményével számol el a kongresszusszervező a kongresszus rendezőjével, és az eredményt utalja át a rendezőnek. Az átutalás történhet számla kibocsátásával?

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?

Kérdés: "A" egyszemélyes kft. ügyvezetője társas vállalkozó, heti 40 órás munkaviszony mellett, melyet közszférában teljesít. Az ügyvezető a cég nevében megbízási szerződést köt "B" Kft.-vel, szerződés szerint teljesít, és "B" Kft. átutalja a szerződés szerinti 30 000 Ft-ot az "A" Kft. bankszámlájára.
Az ügyletről számla nem készül. "A" Kft.-nek tárgyidőszakban nincs egyéb bevétele.
– A 30 000 Ft megbízási díj "A" Kft.-ben milyen jogcímen könyvelhető?
– Szükséges-e számla kiállítása "A" Kft. részéről?
– 30 000 Ft megbízási díj után kinek és milyen jogcímen keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja munkaviszonyban dolgozik (heti 10 órában) a cégben. A kültag emellett főállású katás egyéni vállalkozó, aki ugyanazon tevékenységi körben több cégnek is számláz év közben. Az egyéni vállalkozó számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is?

Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?