112 talált cikk a szocho kifejezésre

Kérdés: Ha egy társaság kávéfőző gépeket és vízgépeket bérel, mi ennek a helyes kezelése az egyes adónemekben? A kávé, tej, víz, cukor stb. adózásra kerül, mint repi és egyes juttatás. De mi a helyzet a bérelt gépekkel? A gépeket üzleti partnerek és saját dolgozók megvendégelésére is használjuk. Helyesek-e az alábbi megállapítások?
– Ha nem vezetünk nyilvántartást a vendég és saját dolgozó fogyasztásáról, akkor az áfa teljes összege nem levonható.
– Ha vezetünk nyilvántartást, akkor a vendégekre eső bérletidíj-részből az áfa levonható.
– Ha nem vonjuk le az áfát, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor a taoalapot is meg kell növelni a bruttó értékkel.
– Vagy a gépek bruttó bérleti díja is a repi/egyes juttatás része, tehát további adó merül fel (szja és szocho)?
Ha viszont a bérleti díj is adóköteles repi/egyes juttatás, akkor minden más, ún. jóléti költség, ráfordítás is adóköteles? Pl. mikró, hűtő, konyhabútor, edzőterem.

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tagja részére 2022 novemberében bruttó 6-6 millió Ft osztalékelőleget fizetett ki a 2022-es év várható eredményének terhére. A kft. 2022 novemberében levonta a 15% szja-előleget, illetve (mivel kivás a cég) 2022. IV. negyedévében kivaalapot növelt a kifizetett osztalékelőleggel. Ugyanakkor szochót nem fizettünk az osztalékelőleg után. 2023 márciusában elfogadta a taggyűlés a 2022. évi beszámolót, melyben tehát 12 millió forint osztalék véglegessé vált. A tagoknak (havi bruttó 330 E Ft a bérük) kifizetett osztalékelőleg után a 2023/03. havi járulékbevallásban a kft.-nek kell-e szochót bevallania, megfizetnie?
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft – 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?

Kérdés: Helyes-e az a jogszabály-értelmezés, hogy egy adóalany meghatározott vezetői csoportjai részére egy egészségügyi szolgáltató vállalkozástól megrendelt menedzserszűrő programcsomag nem minősíthető egyéb meghatározott juttatásnak a személyi jövedelemadó rendszerében? Hogyan számfejthető ez a jövedelem, hogy a juttatásban részesülőknek ne kelljen az egyéni adóikat és járulékaikat megfizetniük?

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték – 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.