Találati lista:
301. cikk / 348 Üzemanyag-megtakarítás adóztatása
Kérdés: Adóköteles jövedelemnek minősült-e az 1998-2000. évek közötti időszakban a munkáltató által az alkalmazottnak üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg, ha azt nem a gépjármű vezetője kapta? Az általam képviselt társaság az Szja-tv. [25. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján] adta lehetőséggel élve, 1998. évi taggyűlési határozata alapján – a társaság által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel – üzemanyag-megtakarítást fizetett ki 1998. november és 2000. január közti időszakban három munkaviszonyban lévő ügyvezetője (akik egyben tagok is) részére úgy, hogy egyikük sem vezette az érintett gépkocsit. Az Szja-tv. az érintett időszakban nem határozta meg a "használatára tekintettel" fogalmát.A később megjelent állásfoglalásokba a "használó" fogalma bekerült, de annak pontos tartalmát azok sem határozták meg. Véleményünk szerint a gépjármű kizárólagos használója nem a gépkocsi vezetője, hanem a társaság, mely a gépjárművet kizárólag a vállalkozás érdekében bevételszerző tevékenysége során használja. Elsőként a 2001. január 1-jétől hatályos Szja-tv. tartalmazza egyértelműen, hogy a gépjármű vezetője kaphatja adómentesen az üzemanyag-megtakarítás összegét. A tárgyban kiadott, és egymást is kiegészítő állásfoglalások, valamint a törvény ezen részének 2001. 01. 01-től hatályos módosítása is azt igazolják, hogy nem volt egyértelmű a korábbi szabályozás. A 2000. év májusában megjelent 65/2000. sz. APEH iránymutatás megjelenése után már várható volt a törvény változása, ezért 2000 júniusától már csak a gépkocsivezetők részére fizettünk üzemanyag-megtakarításért.Önrevíziót emiatt a korábbi időszakra nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a társaság a kifizetést megelőzően ez ügyben kiadott rendelkezéseket vette figyelembe. Vagyis a társaság annak megfelelően döntött, és jóhiszeműen járt el. Kérem az előbbiekben leírtak megerősítését.
302. cikk / 348 Tagi betétből saját tőke
Kérdés: Cégünk saját tőkéje 6 239 000 Ft volt december 31-én, jelentős összegű negatív eredménytartalékkal. A tagi betét állománya 11 287 000 Ft. Taggyűlési határozattal hozhatunk-e olyan döntést, hogy a tagi betétből a tőketartalékba tegyünk át akkora összeget, hogy pozitív legyen a saját tőke?
303. cikk / 348 2003. évi eredmény kifizetése (eva)
Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?
304. cikk / 348 Tőkejuttatás elszámolása
Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
305. cikk / 348 Szabálytalan prémiumkifizetés
Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
306. cikk / 348 Kötelező átalakulás a Gt. szerint
Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
307. cikk / 348 A számviteli törvény változásai 2004-től
Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
308. cikk / 348 Kiválás vagy kilépés elszámolása
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
309. cikk / 348 Éves beszámoló elfogadása
Kérdés: Mikro- és kisvállalkozások esetében rendszeresen előfordul, hogy nem tartanak taggyűlést az éves beszámoló elfogadására. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a könyvvizsgálónak, van-e annak kihatása a következő évi beszámoló záradékára?
310. cikk / 348 Osztalékelőleg fizetése (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
