Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka költségkéntelszámolható tétel, ezt azonban az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó 11.számú melléklete külön nem nevesíti, hanem általánosságban arról rendelkezik,hogy költség – a nem megállapodás alapján befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] A golfklubtagsági díjat az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni, mivel a tagsági díj fizetése a társaságvezetői részére biztosítja a játékjogot, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2006. január 1-jétől hatályos előírása szerint amunkavállalók (az alkalmazottak) részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyiétkeztetés keretében a természetbeni étkeztetéssel nyújtott bevételnek a havi9000 forintot meg nem haladó része adómentes természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. §-a alapján a foglalkoztató az általafoglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem után havonta 29 százalék társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Magánszemély által nyert utazás elszámolása

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mivel a nyereményegzotikus utazás, azt csak természetes személy veheti igénybe, az egzotikusutazás elszámolása attól függ a számvitelben, a társasági adóban, miként ítélimeg azt az Szja-tv.Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének jb) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során aszemélyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint(az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségleténekkielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Ügyvezető utáni adó- és járulékfizetés (eva)

Kérdés: Az evát választó kettős könyvvitelt vezető kft. ügyvezetője után milyen járulék- és szja-kötelezettség van, ha az ügyvezető többes jogviszonnyal rendelkezik, 8 órás munkaviszonya van egy cégnél. A 303-as bevallásba beállítottuk az evaalap 4 százaléka utáni járulékokat. Mivel nem vette fel a nyereséget, akkor is meg kell fizetni a járulékokat? A nyereséget beruházásra szeretnénk fordítani. A mérleg szerinti nyereséget eredménytartalékba könyveltük, valóban meg kell fizetni utána a járulékot, ha nem veszi fel a jövedelmet? Mi lesz az evanyereséggel? Ha kifizetem, akkor mit kell utána fizetni? A kft.-nél nincs alkalmazásban senki, az ügyvezető látja el a feladatot munkaidő után.
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás esetében társadalombiztosításijárulékot akkor kell fizetni, ha személyes közreműködésre sor kerül, akkor azerre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, delegalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] Segítő családtagnak az számít, aki egyéni vállalkozónak,valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetesszemély (ember) tagjának közeli hozzátartozója, és a tevékenység gyakorlásában,illetve a társaságban személyesen és díjazás ellenében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Szakmunkás-tanulói képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő költségeketvalóban át kell vezetni a bérjárulékok közé a szakképzési hozzájárulásszámlára, maximum akkora öszszegben, mint amennyivel a befizetendő szakképzésihozzájárulás csökkenthető. A szakképzési hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Előző év(ek) adatainak módosítása a beszámolóban

Kérdés: A 2003. évi beszámoló és társaságiadó-bevallás elkészítése után módosult az eredmény, kevesebb prémium kifizetésére került sor. Nem jelentős a hiba, az önellenőrzést elvégeztük. Az önellenőrzéssel bevallott és megfizetett társasági adót hogyan kell 2004-ben elszámolni? A 2004. évi 0429 nyomtatvány kitöltésénél adóalap-csökkentő? Milyen összeg szerepeljen a 2004. évi beszámoló eredménykimutatásának fizetendő adó sorában? Hogyan biztosítható az egyezőség a 2004. évi eredménykimutatás és a 0429 01 sora között?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az ellenőrzésselkapcsolatos legfontosabb fogalmakat. Ezen fogalmakból és az Szt. egyébelőírásaiból következik, hogy az önellenőrzés megállapításait is a hibafeltárásának üzleti évében a folyamatos könyvelés keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
1
11
12
13
18