Eszközök beszerzése az eredménytartalék terhére

Kérdés: Cégünk eredménytartalékkal rendelkezik. Ennek terhére/csökkentésére elszámolható-e egy összegben az újonnan beszerzett új kisteherautó és traktor vételára, a beszerzés teljes értékének mértékéig? Az eredménytartalék mértéke erre fedezetet adna.
Részlet a válaszából: […] ...Ezen eszközök beszerzéséhez az eredménytartalék csökkenése nem kapcsolódhat, az eszközbeszerzésnek semmi köze nincs az eredménytartalékhoz.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Kkv-besorolás innovációs járulékhoz

Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rendelkezésre álló információ alapján a Kkv. tv. 4. § (2) bekezdése szerint B és C vállalkozás - feltéve, hogy a szavazati jog azonos a részesedési aránnyal - partnervállalkozásnak minősül. Ezenkívül sem A és B vállalkozás, sem A és C vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége

Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 5. §-a határozza meg az ekho választására vonatkozó nyilatkozat részletszabályait. Az a magánszemély, aki az Ekho-törvény 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...is (jelen esetben az eredménytartalék 50 százalékát, azaz 25 millió forintot). Valójában tőkekivonás során jutnak az eredménytartalékhoz a tagok, és nem kell külön dönteni osztalékkifizetésről!A törzstőke leszállítása a törzsbetéteik csökkenése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel azt valójában a könyvvizsgáló nem megalapozott véleménye gerjesztette.A kérdés szerint a 2016. évi beszámoló elfogadásakor a tagoknak osztalékot állapítottak meg, amelyet 2017-ben nem fizettek ki. Így az a kiválás időpontjában a ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Passzív időbeli elhatárolás vagy kötelezettség

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget - amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra - passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor - számos helyen olvastam - szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.
Részlet a válaszából: […] ...kell a mérlegfordulónapig terjedő időszak költségeit. Számla alapján nem lehet, mert az például egyhavi fogyasztásról szól. A töredékhónapra jutó költségeit - ami csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra - a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Játszótér eszközei

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége a lebetonozott területen biztosított, a kerítésnek viszont nem ez a funkciója, egyfajta védelmet biztosít egyrészt a játékhoz, másrészt a játszótéren lévő játékelemek számára. Ebből következően külön-külön tárgyi eszköz - egyéb építmény -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi­hozzájárulásiadóelőleg-fizetési kötelezettség terheli, vagy értékhatár-átlépés, jogosulatlan választás miatt ekho-különadót kell fizetnie, illetve olyan jövedelmet szerzett, amely nem kifizetőtől származott. Nem tehető bevallás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bevallási nyilatkozat - 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot ad. Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet szerzett, vagy a jogviszony megszűnésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetleges következményeit.Az előbbiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, a visszavásárolt üzletrész után a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével kell pótolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2
3
5