Jóváhagyott osztalék elengedése - kiva

Kérdés: Egy kivás társaság osztalék kifizetéséről döntött a 2020-as év folyamán a kivás eredménye terhére, és meg is fizette a jóváhagyott osztalékot terhelő kiva összegét. Azonban üzleti lehetőségei beszűkültek, azóta sem volt és a jövőben sem lesz lehetősége az osztalékot kifizetni. Felmerült az osztalék elengedésének lehetősége. Azonban a kivatörvényben nem lelhető fel erre vonatkozó rendelkezés, a csökkentő tételek között nem szerepel az elengedett osztalék. Lehetséges, hogy az osztalék elengedése esetén a már megfizetett kiva összege elvész, azt nem tudja semmilyen formában visszakapni a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerinti tartaléknak nem lesz része a már kivával adózott rész, hasonlóan a kiva­alanyiság előtt keletkezett eredménytartalékhoz.(Kéziratzárás: 2023. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Minimálbérnél kevesebb munkabér esetén az ekho alkalmazása

Kérdés: A munkáltató egy magánszemélyt alkalmaz heti 10 órában csomagoló munkakörben, havi 60 E Ft munkabérrel. Ez után megfizeti az általános szabályok szerinti adókat, járulékokat. Továbbá ugyanezt a magánszemélyt megbízza előadó-művészeti tevékenységre, mindig az adott projektre adott honorárium összegében - ami maximum havi 600 E Ft-ra tehető. Ez a megbízási díj már teljes egészében ekhós szabályok szerint adózna, mivel egy másik jogviszonyában (bár a munkáltató és megbízó személye azonos...) az általános szabályok szerinti közterheket fizet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ekho szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki a törvény szerint felsorolt foglalkozások valamelyikébe tartozik, és ezzel adóköteles bevételt szerez. Így mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett előadó-művészeti tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] ...a normál szabályok szerint adóztassák, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) szabályai szerint kíván adózni. Az Ekho tv. szerint az ekho választásának feltétele, hogy a magánszemély az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Eszközök beszerzése az eredménytartalék terhére

Kérdés: Cégünk eredménytartalékkal rendelkezik. Ennek terhére/csökkentésére elszámolható-e egy összegben az újonnan beszerzett új kisteherautó és traktor vételára, a beszerzés teljes értékének mértékéig? Az eredménytartalék mértéke erre fedezetet adna.
Részlet a válaszából: […] ...Ezen eszközök beszerzéséhez az eredménytartalék csökkenése nem kapcsolódhat, az eszközbeszerzésnek semmi köze nincs az eredménytartalékhoz.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Kkv-besorolás innovációs járulékhoz

Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rendelkezésre álló információ alapján a Kkv. tv. 4. § (2) bekezdése szerint B és C vállalkozás - feltéve, hogy a szavazati jog azonos a részesedési aránnyal - partnervállalkozásnak minősül. Ezenkívül sem A és B vállalkozás, sem A és C vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége

Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 5. §-a határozza meg az ekho választására vonatkozó nyilatkozat részletszabályait. Az a magánszemély, aki az Ekho-törvény 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...is (jelen esetben az eredménytartalék 50 százalékát, azaz 25 millió forintot). Valójában tőkekivonás során jutnak az eredménytartalékhoz a tagok, és nem kell külön dönteni osztalékkifizetésről!A törzstőke leszállítása a törzsbetéteik csökkenése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel azt valójában a könyvvizsgáló nem megalapozott véleménye gerjesztette.A kérdés szerint a 2016. évi beszámoló elfogadásakor a tagoknak osztalékot állapítottak meg, amelyet 2017-ben nem fizettek ki. Így az a kiválás időpontjában a ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Passzív időbeli elhatárolás vagy kötelezettség

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget - amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra - passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor - számos helyen olvastam - szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.
Részlet a válaszából: […] ...kell a mérlegfordulónapig terjedő időszak költségeit. Számla alapján nem lehet, mert az például egyhavi fogyasztásról szól. A töredékhónapra jutó költségeit - ami csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra - a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Játszótér eszközei

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége a lebetonozott területen biztosított, a kerítésnek viszont nem ez a funkciója, egyfajta védelmet biztosít egyrészt a játékhoz, másrészt a játszótéren lévő játékelemek számára. Ebből következően külön-külön tárgyi eszköz - egyéb építmény -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
1
2
3
5