Hiba és hibahatás számszerűsítése

Kérdés: Számviteli hiba és hibahatás számszerűsítése kapcsán szeretnénk véleményüket kérni, hogy az alábbi, egymással szoros összefüggésben levő események saját tőkét érintő hibaösszegének meghatározása során két külön hibaként kezelendőek [1a) és 2a) opció], vagy összevonhatók-e [1b) és 2b) opció]?
1) Előző évet érintő nem könyvelt marketingköltség-számla (1 millió Ft) és annak továbbszámlázásának (1,2 millió Ft) elmaradása.
1a)
1. nem könyvelt költség: 1 M Ft – 90 E Ft tao = 910 E Ft (saját tőkét csökkentő)
2. nem könyvelt bevétel: 1,2 M Ft – 24 E Ft (hipa 2%) – 106 E Ft (tao) = 1070 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 1980 E Ft
1b) nem könyvelt költség és kapcsolódó bevétel: (1,2 M Ft – 1 M Ft) – 24 E Ft (hipa 2%) – 16 E Ft tao = 160 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 160 E Ft
2) Előző évet érintően tévesen a költségek között kimutatott tárgyi eszköz (500 E Ft) és az ahhoz kapcsolódó hiányzó értékcsökkenés (25 E Ft)
2a)
1. tévesen könyvelt költség: 500 E Ft – 45 E Ft tao = 455 E Ft (saját tőkét növelő)
2. nem könyvelt értékcsökkenés: 25 E – 2 E Ft (tao) = 23 E Ft (saját tőkét csökkentő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 458 E Ft
2b) tévesen könyvelt költség és nem könyvelt értékcsökkenés: (500 E Ft – 25 E Ft) – 43 E Ft tao = 432 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 432 E Ft
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a törvényi előírást pontosan kell elolvasni, a vessző szerepét is figyelembe kell venni.A jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. A rendelkezés második mondatában a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Kiválás után a felértékelt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt, amire nem kérdezett rá: a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint: kiválás esetén a jogutódnál az első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja (jelen esetben növeli) a végleges vagyonmérlegében kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Devizás követelések értékvesztésének év végi értékelése

Kérdés: A zrt. devizában fennálló követelésére 100%-os mértékű értékvesztést számoltunk el az előző évben. Az év végi átértékelés keretében mind az alap-vevőkövetelés, mind az értékvesztés esetében elszámolásra került az átértékelési különbözet. Az értékvesztés átértékelése növeli a társasági adó alapját, mint értékvesztés-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint az értékvesztés összegét devizában kell meghatározni, az értékvesztés devizában meghatározott értékét is a mérlegfordulónapi értékelés során át kell értékelni. Természetesen át kell értékelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 196/C. § (1) bekezdése értelmében a pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Tartozásátvállalás másként

Kérdés: Kft.-nk („A” cég) tulajdonosa egy másik kft.-nek („B” cég). A „B” cégnél rendelkezésre álló közel 40 millió forintot fel lehet adómentesen használni „A” cégben? Pl. szállítói kötelezettségek vagy adókötelezettség kiegyenlítésére? „B” cég nem szeretne kölcsönt nyújtani. Milyen egyéb lehetőségei vannak adómentesen a pénz kihelyezésére, és „B” cégnek a gazdasági tevékenysége során való felhasználására? Ha ez nem lehetséges, milyen adókötelezettség terheli „A” és „B” céget a fenti kötelezettségek kifizetésekor?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt pénzkihelyezések adómentesen nem bonyolíthatók le.A legegyszerűbb megoldás az, ha a „B” cég kölcsönt nyújt az „A” cégnek, és a kölcsönszerződésben abban állapodnak meg, hogy az „A” cég nem fizet kamatot az általa (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Leányvállalat és az ügyvezető kapcsolt vállalkozás-e?

Kérdés: Cégünk 100%-os leányvállalat. Abban az esetben, ha az ügyvezető megbízással látja el az ügyvezetői teendőket, és díjazást nem kap, transzferár szempontjából van ezzel teendőnk? Munkaviszonya az anyavállalatnál van. 2025. februárig munkaviszony keretében, munkabérrel volt betöltve ez a pozíció.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a leányvállalat és az ügyvezető kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. A cég és az ügyvezető kapcsoltsága a Tao-tv. 4. § 23. pontjában foglaltak alapján állhat fenn (például, ha az ügyvezetést tagként látja el, és többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Fejlesztési tartalék megosztása átalakulásnál

Kérdés: Adott két kft., amelyek átalakulásban vettek részt a következő módon: Az egyik kft.-ből kiválás, a kiválással egyidejű beolvadás valósult meg a másik kft.-be. Amelyik kft.-ből a kiválás (1. sz. társaság, jogelőd) történt, az a Tao-tv. hatálya alá tartozik. Amelybe a kiválás útján létrejött vagyon beolvadt (2. sz. társaság, jogutód), az a Kiva-tv. hatálya alá tartozott az átalakulás előtt, és az átalakulás időpontja után is ezt az adózási módot választotta. A kiválást és a beolvadást a cégbíróság 2024. 12. 31-i hatállyal bejegyezte. A Tao-tv. hatálya alá tartozó (1. sz. társaság, jogelőd) társaság a 2024. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képez. Az átalakulás során ezt a fejlesztési (lekötött) tartalékot is megosztanák a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. Átvihető-e a fejlesztési tartalék (ami lekötött tartalékként szerepel a beszámolóban és a vagyonmérlegben is) a 2. sz. jogutód társaságba, amely az átalakulás fordulónapja után is a Kiva-tv. hatálya alá tartozik? Van-e ennek esetleg jogszabályi akadálya (és van-e értelme)?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulás során a fejlesztési (lekötött) tartalék – más sajáttőke-elemhez hasonlóan – megosztható a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. A Katv. 28. § (1) bekezdése szerint azonban a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Osztalékfizetés ingatlan átadásával

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy mivel az ingatlan a kft. tulajdonában van, annak a kft. tulajdonosa részére történő átadása a Ptk. 6:215. §-a szerint csak az ingatlan tulajdonjogának átruházásával történhet. A tulajdonjog átruházása pedig csak adásvételi szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Fejlesztési tartalék – könyvelés devizában

Kérdés: Ha egy társaság a könyveit devizában (euróban) vezeti, és a Tao-tv. szerint fejlesztési tartalékot képez, akkor annak mi a helyes elszámolása? A képzés a 2022. üzleti év végén 5000 E Ft, 380 forint/euró árfolyamon 13.158 euró. A következő évben a felhasználást hogyan kell kezelni? Milyen euróárfolyamon kell csökkenteni a fejlesztési tartalék összegét, aktuális beszerzési értéken a tárgyi eszközök esetében, vagy külön analitika szerint forintban vezetjük a fejlesztési tartalékot, és az év végi árfolyamon számítjuk át a teljes évben beszerzett eszközök forintértékének megfelelő devizát? Ha igen, akkor el fog térni a 16-osra könyvelt tárgyévi érték ezen eszközök esetében és a felhasznált fejlesztési tartalék a könyvelés devizájában? Vagy esetleg át kellene év végén értékelni? De erre a számviteli törvény – úgy gondolom – nem ad lehetőséget. Viszont, ha vagy az adott eszköz bekerülési devizaértékét, vagy az év végén forintban felhasznált összeg átértékelt összegét használjuk, a végén lehet – ahogyan mozog az árfolyam –, hogy a felhasználás azt fogja okozni a könyvelésben, hogy forintban felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, de devizában még nem, vagy még többet is. Egyedül az lehetne megoldás, ha amíg az adott fejlesztési tartalék nem fogy el, addig a képzéskori árfolyamot használjuk.
Részlet a válaszából: […] Az első mondatban feltett kérdésre a válasz az, ha a társaság devizában vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, akkor forintban vezetett számlája nincs. Csak euróban vezetett számlája lehet. Így az Eredménytartalék számlán is csak euró lehet, és a Lekötött tartalék számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Tartós részesedés, tartós követelés apportálása

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a kérdéseire saját maga megadta – a majdnem pontos – választ. Ezért azokat külön nem mutatjuk be (az ismétlések elkerülése érdekében), azok a pontosított válaszban vannak:1. Az „A” kft.-nél a tagi kölcsön nyújtásából származó követelés apportálásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
1
2
3
113