36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Társult vállalkozás a kiegészítő mellékletben
Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?
2. cikk / 36 Tartós részesedés a mérlegben
Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?
3. cikk / 36 IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja
Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
4. cikk / 36 Társult vállalkozás konszolidálása
Kérdés: Konszolidációnál, ha van egy társult cég, amelynek csak az eredményét konszolidáljuk, abban az esetben, ha ennek a társultnak van leányvállalata vagy társult vállalkozása, azokat konszolidálni kell a társulatba, és úgy kell a társult eredményét tovább konszolidálni?
Példa:
"A" cég 48%-kal tulajdonos "B" társaságban – ez társult vállalkozás. Ha "B" 90%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor őt teljeskörűen konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 45%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor ez "A" szempontjából 21,6%, így az ő eredményét konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 20%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor vele már nem kell foglalkozni, mert az "A" cég részesedése 9,6%, így ő már nem társult? Vagy mivel a "B"-nek társultja, ezért a "B"-be kell konszolidálni az eredményt, és az így kapott "B"-t kell konszolidálni "A" cégbe?
Példa:
"A" cég 48%-kal tulajdonos "B" társaságban – ez társult vállalkozás. Ha "B" 90%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor őt teljeskörűen konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 45%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor ez "A" szempontjából 21,6%, így az ő eredményét konszolidálni kell "B"-be, és az így kapott eredményt konszolidáljuk "A"-ba? Ha "B" 20%-ban tulajdonosa "C"-nek, akkor vele már nem kell foglalkozni, mert az "A" cég részesedése 9,6%, így ő már nem társult? Vagy mivel a "B"-nek társultja, ezért a "B"-be kell konszolidálni az eredményt, és az így kapott "B"-t kell konszolidálni "A" cégbe?
5. cikk / 36 Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése
Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
6. cikk / 36 Társult, illetve jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás
Kérdés: Szíveskedjenek példákkal megvilágítani, hogy egy vállalkozás mikor minősül társult vállalkozásnak, és mikor jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásnak? Mi a különbség a kettő között? A zavart az okozza, hogy mindkettő definíciójában 20%-os részesedésről szól a számviteli törvény.
7. cikk / 36 Kapcsolt vállalkozás konszolidálása
Kérdés: "A" Zrt. (anyavállalat) 80%-os részvénytulajdonosa a "B" Zrt.-nek (leányvállalat). A "B" Zrt.-nek 50% üzletrésztulajdona van a "C" Kft.-ben. Az "A" Zrt. leányvállalatnak minősíti mindkettőt, és bevonja őket a konszolidációba. A "B" és "C" között van folyamatos üzleti kapcsolat, "A" és "C" között nincs. A "C" Kft. üzletrészeinek 50%-a egy magánszemély (az ügyvezető) tulajdonában van. Van-e "A" és "C", illetőleg "B" és "C" között kapcsolt vállalkozási viszony az Szt., valamint a Tao-tv. szerint?
8. cikk / 36 Árfolyam-különbözet számításba vétele
Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?
9. cikk / 36 Kkv-minősítés a Kkv-tv. szerint
Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
10. cikk / 36 Összevont (konszolidált) beszámoló bázisadata
Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
