631 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság tulajdonosa részére az előírt osztalék kifizetése során adminisztrációs tévedésből osztaléktúlfizetés történt, amelyet a társaság a mérlegben a tulajdonossal szembeni követelésként tart nyilván. A társaság tulajdonosa váratlanul elhalálozott, ezért az eljáró közjegyző a hagyatéki leltárba az örökösök társasággal szembeni tartozásaként (kötelezettségként) nyilvántartásba vette a társaság osztaléktúlfizetésből származó követelését. Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha a társaság az örökösökkel szembeni osztaléktúlfizetésből származó követelése után MNB+5%-os mértékű kamatkövetelést ír elő? E megoldásnál aggályos, hogy a közjegyző a kamatkövetelést nem vette nyilvántartásba, ezért a kamat értéke nem tekinthető az örökösök részéről elismert követelésnek, így annak adósságrendezési eljárás keretében történő behajtása is bizonytalan. Helyes-e az a megközelítés az örökösök relációjában az Szja-tv. 72. §-a alapján, hogy az osztaléktúlfizetésből származó követelésre felszámítandó kamatot kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekintik, és az örökösök által történő visszafizetés időpontjáig adóztatják? E megoldásnál azt tartjuk aggályosnak, hogy az örökösök ténylegesen nem vették át a pénzeszközt.

Kérdés: A társaság az általa végzett szolgáltatásról számlát bocsátott ki. A számla adatai: a számla kelte: 2024. január, az áfateljesítés kelte: 2024. január, fizetési határidő: 2024. január, a számlázási időszak: 2023. január. A számla áfát tartalmaz. A fenti számlát a főkönyvi könyvelésben vevőkövetelésként kell-e könyvelni az árbevétellel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, vagy a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az árbevétellel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben? A társaság által befogadott azonos tartalmú számla esetében a számlát szállítói tartozásként kell-e könyvelni a költséggel és egyéb rövid lejáratú követeléssel szemben, vagy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni?

Kérdés: Van egy ügyfelem, akinek van egy vendéglátóegysége és egy boltja. Mindkét egységben fizethetnek a vendégek, a vevők SZÉP-kártyával és bankkártyával. Hogyan kell könyvelni ezeket a fizetéseket, valamint a SZÉP-kártyával, illetve bankkártyával fizetett számlákat? Hogyan kell könyvelni a SZÉP-kártyás, illetve bankkártyás banki átutalásokat? Ha lehet, kontírozva kérem.

Kérdés: A kft. használt ingóságok értékesítésével foglalkozik. Időközönként bizományosi szerződést is köt magánszemélyekkel, ahol is a harmadik fél felé kívánnak közvetíteni ingóságokat. A kft. tagjai korábban befizettek összegeket, ezt a lekötött tartalékok között tartjuk nyilván, a társasági szerződés lehetőséget adott rá. 1. Amikor a termék értékesítésre kerül, akkor a befolyó ellenértéket a pótbefizetés csökkentéseként könyvelhetjük-e, van-e erre lehetőség? 2. Amikor a cég továbbértékesítési céllal vásárol használt ingóságokat, ezen készleten lévő ingóságunkból tudunk-e pótbefizetést csökkenteni, pótbefizetést visszafizetni a tagoknak?

Kérdés: Köztartozás miatt visszatartott támogatás könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Két esetről van szó. Az első esetben egy köznevelési intézmény átlagbéralapú támogatásának egy részét a Magyar Államkincstár köztartozás miatt a NAV adófolyószámlán írta jóvá, a fennmaradó összeget az intézmény bankszámlájára utalta. A könyveléshez a Magyar Államkincstár megküldte az értesítést a támogatás visszatartásáról. A második esetben a NAV az szja 1%-át teljes összegében visszatartotta köztartozás miatt, és az összeget az egyesület adófolyószámlán írta jóvá. A könyveléshez a NAV megküldte a végzést a támogatás visszatartásáról. Mindkét esetben a könyvelés a kettős könyvvitel szabályai szerint történik. Hogyan kell szabályosan könyvelni a fenti két esetet?

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámoló összeállítása során a NAV folyószámla szerint az egyes adónemeken fennálló tartozásokat és követeléseket összevontan lehet-e kezelni, mint nettó módon számított adótartozás (kötelezettségek-követelések), vagy adónemenként kell az egyéb rövid lejáratú követelések és kötelezettségek között kimutatni?

Kérdés: Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022–2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott – kártérítésnek minősített – összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
– A nem számlázott, de bérbeadó–bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
– A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
– Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?