618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: A társaság az általa végzett szolgáltatásról számlát bocsátott ki. A számla adatai: a számla kelte: 2024. január, az áfateljesítés kelte: 2024. január, fizetési határidő: 2024. január, a számlázási időszak: 2023. január. A számla áfát tartalmaz. A fenti számlát a főkönyvi könyvelésben vevőkövetelésként kell-e könyvelni az árbevétellel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, vagy a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az árbevétellel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben? A társaság által befogadott azonos tartalmú számla esetében a számlát szállítói tartozásként kell-e könyvelni a költséggel és egyéb rövid lejáratú követeléssel szemben, vagy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni?

Kérdés: Van egy ügyfelem, akinek van egy vendéglátóegysége és egy boltja. Mindkét egységben fizethetnek a vendégek, a vevők SZÉP-kártyával és bankkártyával. Hogyan kell könyvelni ezeket a fizetéseket, valamint a SZÉP-kártyával, illetve bankkártyával fizetett számlákat? Hogyan kell könyvelni a SZÉP-kártyás, illetve bankkártyás banki átutalásokat? Ha lehet, kontírozva kérem.

Kérdés: A kft. használt ingóságok értékesítésével foglalkozik. Időközönként bizományosi szerződést is köt magánszemélyekkel, ahol is a harmadik fél felé kívánnak közvetíteni ingóságokat. A kft. tagjai korábban befizettek összegeket, ezt a lekötött tartalékok között tartjuk nyilván, a társasági szerződés lehetőséget adott rá. 1. Amikor a termék értékesítésre kerül, akkor a befolyó ellenértéket a pótbefizetés csökkentéseként könyvelhetjük-e, van-e erre lehetőség? 2. Amikor a cég továbbértékesítési céllal vásárol használt ingóságokat, ezen készleten lévő ingóságunkból tudunk-e pótbefizetést csökkenteni, pótbefizetést visszafizetni a tagoknak?

Kérdés: Köztartozás miatt visszatartott támogatás könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Két esetről van szó. Az első esetben egy köznevelési intézmény átlagbéralapú támogatásának egy részét a Magyar Államkincstár köztartozás miatt a NAV adófolyószámlán írta jóvá, a fennmaradó összeget az intézmény bankszámlájára utalta. A könyveléshez a Magyar Államkincstár megküldte az értesítést a támogatás visszatartásáról. A második esetben a NAV az szja 1%-át teljes összegében visszatartotta köztartozás miatt, és az összeget az egyesület adófolyószámlán írta jóvá. A könyveléshez a NAV megküldte a végzést a támogatás visszatartásáról. Mindkét esetben a könyvelés a kettős könyvvitel szabályai szerint történik. Hogyan kell szabályosan könyvelni a fenti két esetet?

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámoló összeállítása során a NAV folyószámla szerint az egyes adónemeken fennálló tartozásokat és követeléseket összevontan lehet-e kezelni, mint nettó módon számított adótartozás (kötelezettségek-követelések), vagy adónemenként kell az egyéb rövid lejáratú követelések és kötelezettségek között kimutatni?

Kérdés: Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022–2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott – kártérítésnek minősített – összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
– A nem számlázott, de bérbeadó–bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
– A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
– Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?