15 talált cikk a tenyésztésbe állítás kifejezésre

Kérdés: A saját nevelésű növendék állatból a tenyészállattá történő átminősítés beruházásként elszámolt értékének megfelelő összeggel feloldható-e a fejlesztési tartalék?

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.

Kérdés: Növendék állat tenyészállattá történő átminősítését a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el, amelyet az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekint. Így az aktiválás időpontjában fizetendő adó és a 120. § alapján levonható adó keletkezik. Hogyan értelmezhető ehhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 134. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!

Kérdés: 2004. március 1-jén saját tenyésztésből anyakocába állítottunk 30 db előhasi kocát 49 E Ft/db értéken, összesen 1470 E Ft értékben. A maradványértéket 34 E Ft/db összegben állapítottuk meg. Az anyakoca hasznos élettartama 4 év, az értékcsökkenési leírás alapja 15 E Ft/db, évenkénti leírás 3750 Ft/db. 2 db anyakoca 2004. október 1-jén hízóba állítással selejtezésre került. 2003. év zárásakor 2184 E Ft fejlesztési tartalékot képeztünk (az adózás előtti eredmény 25%-a). A 2004. évben tenyésztésbe állított 30 db anyakoca értékét fejlesztési tartalékból kívánjuk fedezni. Hogyan történik a tenyészállatok 2004. évi értékcsökkenési leírásának az elszámolása 2004-ben? És hogyan a 2 db hízóba állított anyakocáé? Mekkora lesz a 2004. évi társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételek összege az adott esetben?

Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?

Kérdés: Szövetkezetünknél év végén állapítjuk meg a termékek közvetlen önköltségét. Év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Év végén kerül sor az előhasi üszők készletérték-különbözetének felosztására, amikor is az év közben alkalmazott elszámolási egységárat élőtömeg-önköltségre módosítjuk. Hogyan kell elszámolni az átminősített állományra jutó készletérték-különbözetet, ha annak összege jelentős, illetve ha nem jelentős összegű?