15 talált cikk a tenyésztésbe állítás kifejezésre

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?

Kérdés: Mely esetben kell egy eszköz létesítését a számvitelben és az áfát illetően „saját vállalkozásban megvalósított" beruházásnak tekinteni?

Kérdés: A tenyészállatokat (teheneket) egyedi fülszám szerint tartjuk nyilván, tényleges bekerülési értéken (évenként azonos). Ez azt jelenti, hogy különböző értékű teheneink vannak (a régiek 45 E Ft/db, 68 E Ft/db, az újabbak 120 E Ft, 140 E Ft). A maradványértéket 80 E Ft/db-ban állapítottuk meg. Az alacsony bekerülési értékű teheneknél mi lesz a maradványérték? Értékvesztést soha nem számoltunk el.

Kérdés: Ha egy tárgyi eszköz kalkulált használatbavételkori maradványértéke magasabb, mint a bekerülési értéke (pl. anyakoca), akkor nem lesz terv szerinti értékcsökkenése? Ha később tartósan lecsökken a maradványértéket befolyásoló hízósertés-felvásárlási ár, akkor módosítható-e a maradványérték?

Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?