105 cikk rendezése:
1. cikk / 105 Telephely – a gyár bezárása után
Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
2. cikk / 105 Utólag adott engedmény eszközök átadásával
Kérdés: Egy társaság a főbb vevőivel megállapodást kötött, hogy meghatározott forgalom után utólag adott engedményt biztosít számukra. Ezt korábban számviteli bizonylat alapján számolták el egymás között. Az utólagosan adott engedmény összegét kompenzálással vagy átutalással rendezték. A fentnevezett társaság a jövőben a partnerei kérésére úgy szeretné módosítani a megállapodást, hogy a meghatározott forgalom elérése után ingyenesen juttat terméket a partnernek (termékben fizet). Értelmezésünkben az üzletpolitikai cél megvalósul, mert rendszeres kapcsolatban van a partnerekkel, és a további vásárlásokat szeretné ösztönözni ezzel a módszerrel, valamint előre meghatározott feltétel eléréséhez köti a juttatást. Így nem merül fel az ingyenes átadás szerinti számlázási és áfafizetési kötelezettség. A társaság elzárkózik attól a számlázási módtól a fenti feltételek teljesülése esetén biztosított termékek tekintetében, hogy a számlán először összeggel tüntesse fel a termékeket, majd a következő soron 100% engedményt adjon az előzőekben felsorolt tételekre, így generálva egy 0 forint végösszegű számlát. Két beszállító partnerére hivatkozik, akik közül az egyik grátiszszámlát, a másik rendes számlát állít ki, de mindkét fél 0 forint nettó egységáron tünteti fel a terméket, nem szerepel engedmény a számlán, egyedül a visszaváltási díj szerepel rajta megtérítendő összegként. Elfogadható-e ez utóbbi számlázási mód? A könyvelésben külön könyvelendő a 0 forintos egységáron átadott termék előállítási költsége? A hivatkozott beszállító partnerektől kapott 0 forint nettó egységárú termékek esetében megfelelő eljárási mód az, hogy 0 forinttal veszik készletre? Van lehetőség arra, hogy a 0 forintért kapott terméket ettől eltérő összeggel szerepeltessék a készletben?
3. cikk / 105 Légkondicionálási technológia kiépítése
Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.
4. cikk / 105 Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása
Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
5. cikk / 105 Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása
Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
6. cikk / 105 Bérmunka díjának elszámolása
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
7. cikk / 105 Költségnemek, illetve ráfordítások
Kérdés:
Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?
8. cikk / 105 Pénztárgéphálózat minősítése
Kérdés: Vendéglátóipari egységet üzemeltető cég jelentős felújításokat végzett az általa kezelt étteremben. A konyhai gépészet felújítása mellett korszerűbbre cserélték a pénztárgépeket is. A pénztárgéphálózat több pénztárgépet is tartalmaz, amelyek összeköttetésben vannak a rendelések feldolgozását követő rendszerrel, illetve a banki terminálokkal. Az étterem tekintetében kezelhető-e műszaki eszközként a pénztárhálózat, vagy inkább egyéb berendezésnek minősül? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap-csökkentő tétel érvényesítése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kerüljön elszámolásra a pénztárgép-beruházás.
9. cikk / 105 Készletszámlák árfolyama, áfája és számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
10. cikk / 105 Szerződéselszámolási egységre vonatkozó szabály alkalmazása
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása – tekintettel a termékek sokszínűségére – nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!
