104 cikk rendezése:
21. cikk / 104 Bérmunka értelmezése
Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
22. cikk / 104 Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása
Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
23. cikk / 104 Szoftverfejlesztés a megrendelőnél, a fejlesztőnél
Kérdés: A szoftverfejlesztő cég ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik társaságnak. A programozó cég eladásra fejleszti a programot, saját maga nem használja. A vevő pedig tárgyi eszközre, szellemi termékre könyveli a szoftvert mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább, csak a vevő használhatja. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő tárgyi eszközeiben is nyilvántart. Ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek készletre vagy az immateriális javak között állományba kell venni a szoftvert? Milyen értéken? Ha készletre kell venni, hogyan történik a könyvelés? Ha a szoftverfejlesztő cég használja is a programját, akkor is készletre kell venni?
24. cikk / 104 Termékgyártó tevékenységet végző cég közvetített szolgáltatása
Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?
25. cikk / 104 Új termékek kikísérletezése
Kérdés: A termelőegység a beszerzett alapanyagokból újabb termékek előállításával kísérletezik. Ezek nem mindig sikerülnek. Ha sikerül is, akkor sem értékesítik. A felhasznált alapanyag maradhat anyagköltség, vagy egyéb ráfordításnak minősül?
26. cikk / 104 Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés
Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
27. cikk / 104 Jövedéki adó elszámolása
Kérdés: Cégünk jövedéki terméket állít elő. Az eddigi gyakorlat során mindig annyi terméket tettünk át az adózatlan raktárból az adózott raktárba, amennyit értékesítettünk. A jövedéki adót elszámoltuk ráfordításként: T 867 – K 463. A terméket szeretnénk betárolni az adózott raktárba a jövedéki adó megfizetése mellett. Betárolás esetén (azonnal nem értékesítünk) ugyanezt az eljárást kell követnünk? A készletre eső jövedéki adót egyéb ráfordításként számoljuk el? Vagy a 463. számlán elszámoljuk, a 8-asban csak az értékesítéskor? A 463. számlának meg kell egyeznie a 867. számlával? Az adózott raktárban lévő készletet jövedéki adóval növelt értéken tartjuk nyilván.
28. cikk / 104 Szolgáltatás vagy termék-előállítás?
Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!
29. cikk / 104 Önköltségszámítás az eladási árból
Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
30. cikk / 104 Végső fogyasztó a helyi adónál
Kérdés: Társaságunk földgáz-kereskedelmi tevékenységet végez. Ennek keretében olyan társaságok számára is értékesít gázt, amelyeknek több településen is van telephelyük (gyártócsarnok, erőmű). Az általunk értékesített földgáz vételezése a vevő egyes önkormányzatoknál lévő telephelyein történik. A helyiadó-törvény értelmében az energiakereskedő esetén telephelynek számít azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a földgáz értékesítése a végső fogyasztó részére történik. A helyiadó-törvény azonban nem határozza meg a végső fogyasztó fogalmát, emiatt kérdéses, hogy a különféle ipari fogyasztók végső fogyasztónak minősülnek-e? Ha igen, akkor azok telephelyei szerinti településen keletkezik-e számunkra adókötelezettség?
