Számviteli beszámoló ismételt közzététele

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése alapján a megbízható ésvalós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett számvitelibeszámolót ismételten közzé kell tenni. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5.pontja tartalmazza a megbízható és valós képet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó, mit ért a kérdező ingatlanon? Aföldterületet és a rajta lévő építményeket? Ha igen, akkor a társasházat ismegvette? Valószínű, hogy azt nem, csak a kérdést pontatlanul fogalmazták meg.A kérdező azt írja, az adásvételi szerződésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címke:

Rendeltetésszerű használat megszűnése

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb – az eredeti rendeltetésétől eltérő – célra hasznosítani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz ismerni kellene a KulturálisÖrökségvédelmi Hivatalnak az uszodaépület jövőjére vonatkozó elképzeléseit.Nyilvánvaló, hogy az uszodaépület eredeti rendeltetésének megfelelően már nemhasználható. Akkor bemutatóterem vagy múzeum lesz, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Támogatással finanszírozott eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: Cégünk eszközbeszerzését részben saját forrásból, részben pályázati forrásból finanszírozta. A pályázati támogatás halasztott bevételként szerepel a könyveinkben, visszavezetése a rendkívüli bevételek közé az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírása arányában történik. Teljesítményarányos leírási mód van az eszközöknél meghatározva. Van olyan év, amikor csökkent működés miatt alacsony az elszámolt értékcsökkenés, és van, amikor magas. Helyesen járunk-e el, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a teljesítményarányos értékcsökkenés alapján történik? Mi van, ha az értékcsökkenés alapján a támogatás 10 év alatt sem számolódik el bevételként? (Pályázat 5 év elteltével lezárásra kerül!) Mi van abban az esetben, ha az eszköznek még maradványértéke is van?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy helyesen járnak el!Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján arendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelilegel kell határolni a – fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkülkapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Támogatott eszköz eladása

Kérdés: Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét – egyéb okok miatt – megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, egyértelmű és vitathatatlanválaszokat a kérdésekre valójában csak a pályázatkiíró tud adni. Véleményünkszerint a pályázatkiírónak a pályázattal kapcsolatos kötelezettségátvállalásához való hozzájárulása megadásakor rendelkeznie kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címke:

Légkondicionáló a bérleményben

Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
Részlet a válaszából: […] A kft. által bérelt lakásban a légkondicionáló berendezésfelszerelésének a minősítése kétféleképpen történhet. Ha a bérelt lakás azonosaz épülettel, és a légkondicionáló berendezés nem csak hűt, de fűt is, kiváltjaaz egyéb fűtőberendezések használatát, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanvásárlás áfája

Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó – számviteli szempontból – nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kérdésre adott válaszban elsősorban számviteliszempontból hangsúlyoztuk, hogy az eladó nem ingatlant ad el, illetve a vevőnem ingatlant vásárol, hanem épületet és hozzá tartozó földrészletet. Ezazonban nem csak 2008. január 1-je után van így, de így volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyoni értékű jog értékcsökkenése

Kérdés: A megbízó és a megbízott között 2008-ban létrejött szerződés szerint a megbízó átadja – állateledel-márkára vonatkozó – területi képviseleti jogait. A megbízó ezért egyszeri nettó 1760 ezer forint megbízási díjra jogosult. A szerződés 2009. 12. 31-ig érvényes. Amennyiben a megbízott ezen időpontig 48 tonna forgalmat realizál, a szerződés automatikusan egy évvel meghosszabbodik. Elszámolható-e a vagyoni értékű jog értékcsökkenésként egy összegben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A kérdéshez kapcsolódóanpontosítás szükséges, a megbízó nem megbízási díjra jogosult, a megbízó részéresemmiféle szolgáltatást nem nyújtott, a megbízó valójában jogot értékesített. A megbízott által fizetett egyszeri nettó 1760 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Maradványérték kivezetése

Kérdés: Az Szt. 53. §-ának (6) bekezdése értelmében nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. E szabály értelmében maradványértéken nyilvántartott tenyészállat elhullásakor a maradványérték összegére el lehet-e számolni terven felüli értékcsökkenést? Ha nem, akkor az elhullott tenyészállat kivezetésekor a maradványértéket hová könyveljem?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott előírás szerint terv szerinti értékcsökkenéstnem lehet elszámolni a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál,tárgyi eszköznél. Ez az előírás azonban nem zárja ki a terven felüliértékcsökkenés elszámolását, ha az indokolt. Az Szt. 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Részlet a válaszából: […] Az elszámolásravonatkozó válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben leírtak jogszerűségét aválaszban megerősíteni nem tudjuk.A Ptk. 568.§-ának (1) bekezdése szerint a polgári jogi társaság létesítésére irányulótársasági szerződéssel a felek arra vállalnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címke:
1
52
53
54
77