772 talált cikk a terv szerinti kifejezésre

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amelynek során bizonyos tételek aktiválásra kerültek. Utólag azonban megállapításra került, hogy egyes eszközök ténylegesen nem kerültek beépítésre, és ezek értékesítésére kerül sor. Hogyan történik helyesen az ilyen módon egy összegben aktivált bérelt ingatlanon végzett beruházás részbeni kivezetése, amennyiben utólag derül ki, hogy bizonyos tételek nem kerültek beépítésre? A kivezetés során szükséges-e az érintett tételek elkülönítése és például készletre vétele, vagy más számviteli megoldás alkalmazandó?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a társaság vagyonkezelésébe adta több ingatlanját. A vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása, fejlesztése, illetve felújítása a társaság feladata. A vagyonkezelői szerződésben helyszínenként vannak feltüntetve a telkek, az épületek és az építmények, továbbá azok összértéke. A vagyonkezelői szerződés aláírásával egy időben társaságunk nyilvántartásba vette az ingatlanok értékét (nettó értékét), és visszapótlási kötelezettségként is előírta a vagyonkezelői szerződés szerint. Az 1. helyszínen a működtetés mellett az épület felújítása volt a cél. A statikai vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az épület állagmegóvása nem lehetséges, nem lehet felújítani sem, le kell bontani. A 2. helyszínen található építmények közül az egyik építményt szintén le kell bontani, mert a fejlesztéshez (bővítéshez) szükséges helyet csak így lehet biztosítani. Az építmény helyén egy új épület létesül, és parkosítás, nagyobb zöldterület kerül kialakításra. Kell-e módosítani a vagyonkezelői szerződést a lebontott épületek, építmények miatt, és azok értékével csökkenteni kell-e az átadott ingatlanok értékét? A bontási költségeket rá kell-e aktiválni a telek értékére, és ezzel módosítani a vagyonkezelői szerződést? Kell-e módosítani a visszapótlási kötelezettség előírt összegét? Van-e esetleg más teendő, amit a könyvekben, a szerződésben szerepeltetni kell?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház 2024-ben 12 db ventilátort vásárolt 6 millió forintért. A számlázott értéket költségként számolták el. A ventilátorokat 2024. szeptember 1-jén üzembe helyezték, de a tárgyi eszközök közé nem vették fel, így értékcsökkenést sem számoltak el. A 2024. évi eredmény 6 millió Ft költséget tartalmaz. Melyek a jelentős összegű hiba rendező tételei a tárgyévben, továbbá az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Mivel a 2025. tárgyév oszlopában csak a hibahatástól mentesített összeg szerepelhet, hogyan fog kinézni a tárgyévi mérlegoszlop tárgyi eszköz sora, ha más tárgyi eszköz nem lett vásárolva? A középső oszlopban a megelőző év módosítása már szerepel, így a tárgyévi érték negatív lenne az időközben elszámolt értékcsökkenés következtében, hiszen a tárgyévi eszközmérlegben szereplő eszközérték alacsonyabb, mint a megelőző évi.

Kérdés: 2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Az általam könyvelt cég (a beruházó) hamarosan befejezi egy társasház megépítését. A telek, amelyre a társasház épült, még a beruházás megkezdésekor került a beruházó tulajdonába. A kivitelezés eredményeként a társasház 20 lakásból és 20 parkolóból áll. Ebből a beruházó 10 lakást és 10 tárolót el fog adni, a többit megtartja, bérbeadás útján tervezi hasznosítani. Az önköltség-kalkuláció elkészült. Ehhez kapcsolódóan merült fel néhány kérdés. Az önköltség-kalkuláció eredményeképpen meghatározásra került a lakások és a parkolók önköltsége, amely alapján a beruházó a saját tulajdonában maradó lakásokat és parkolókat aktiválni fogja. Nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a telek értéke a bekerülési érték részét képezi-e, vagy azt elkülönítetten kell kezelni. Ugyanez a kérdés felmerült a lakást és parkolót vásárló társaságok részéről is. Véleményünk szerint a vásárló cég oldaláról nincs szükség a megbontásra.

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!