Közös költség a bérleti díjjal együtt

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, így a bérleti díjak áfával növelten kerülnek számlázásra. Üzlethelyiség bérbeadása kapcsán a felmerült közös költség is tovább lesz számlázva. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a közös költség osztja a tevékenység sorsát, ezért az áfával növelten kell számláznunk ezt a bérlőnek annak ellenére, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utaljuk a társasház részére? Nem kapunk róla számlát.
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés utolsó gondolatához tett megjegyzéssel kezdjük. Az technikai kérdés, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utalják, de a közös költség alapja a társasház közgyűlése által elfogadott költségvetés, amelynek tagonként kell tartalmaznia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Közbeszerzési díj hozzárendelése a beszerzéshez

Kérdés: Szállítói számláinkban érték- vagy mértékegység-arányosan felszámított eszköz/termék/szolgáltatás értékéhez közvetlenül hozzárendelhető a közbeszerzési díj összege. Így az Szt. 47. §-a alapján az eszköz/termék/szolgáltatás bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi. Helyesen értelmezzük? Hogyan könyvelendő a közbeszerzési díj abban az esetben, ha a számlatételhez közvetlenül nem rendelhető, illetve külön számlában szerepel? Hogyan különíthető el a két könyvelési módszer?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülhet az is, hogy a közbeszerzési díj fizetésének indítéka alapján – az átvállalt közbeszerzési díj nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, és így annak összegével – esetleg – az adózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...során milyen munkákat végeztek el, egyáltalán a számviteli előírásoknak megfelelően minősítették-e azokat, az elvégzett felújítási tevékenység csak a raktárépületet érintette, vagy egyéb eszközbeszerzést is magában foglalt, az sem tűnik ki, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Gépjárművek forgalomból történő kivonása

Kérdés: Társaságunk teherfuvarozással foglalkozik. A gépjárműveket a tárgyi eszközök között tartja nyilván, azok élettartamát 5 évben állapította meg, az értékcsökkenést – a maradványértéket nullának tekintve – lineáris leírást alkalmazva számolja el. Mi a teendő akkor, ha a gépjárművet kivonják a forgalomból? A forgalomból történő kivonás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani a gépjárművet? Kell-e ezen időszak alatt értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (5) bekezdése szerint, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni.Ha a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés: Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...5 milliót számítanak be a vételárba? A másik 5 millió forint a magánszemélyt illeti meg? Ha megilleti, akkor a teljes összeg nem önálló tevékenységből származó bevétel a magánszemélynél, a teljes összeget személyi jövedelemadó terheli (amit a társaságnak kell levonnia)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...eseményét, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan ugyanúgy kell könyvelni, mint a magyar cég belföldön végzett tevékenységét, eszközeinek és kötelezettségeinek a változását, mivel a fióktelepen végzett tevékenység része a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés: Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...értékét (T 571 – K 149; T 261 – K 582; T 581 – K 597).Amennyiben a későbbiek során a társaság az Áfa-tv. szerinti adóköteles tevékenységéhez is használja a használt épület "felújításához" beszerzett tárgyi eszközöket, amelyeknél az áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés: Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...költségek fedezetére kapott támogatásnál a támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatást– milyen, konkrétan körülírt tevékenység költségeinek a részbeni (a százalékarány megadásával), illetve teljes fedezetére adták (ha a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Decemberi közüzemi számla januárban

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cég a 2023 januárjában felé kiszámlázott szolgáltatást, amely teljes egészében a 2022. évre vonatkozik (számviteli teljesítés pl. 2022. december 1. – 2022. december 31.), melyik évben köteles elszámolni a számviteli nyilvántartásában?
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni a szállítóval, a szolgáltatóval szemben.Az összemérés elve alapján az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?

Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) álláspontunk szerint nem jogosult a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére 3000 forint napidíjátalány fizetésére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
1
24
25
26
353