Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdés értelmezhetetlen. A részesedés értékesítése esetén az eladási ár (itt az X és Y vételár együttes összege) és az eladott részesedés könyv szerinti értékének különbözete – függetlenül attól, hogy a "C" vevő a vételárat megfizette-e, illetve milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a számviteli törvény megadja a választ.Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír (ilyen a garantált hozamú állampapír is) bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés:
Kérdés: Az alábbi két zrt. kapcsolt vállalkozásnak minősül? A Tao-törvény (1996. évi LXXXI.) 4. § 23/f. pontja szerint kapcsolt az az adózó is, ahol "az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg".
A két társaság kiemelt adatai a következők:

Név

Tulajdoni arány (%)

Cégjegyzés módja
 

BDF Zrt.-ben

EGH Zrt.-ben

BDF Zrt.-ben

EGH Zrt.-ben

XY

47%

62%

önálló

együttes bármely ig.-i taggal

XA (XY lánya)

0%

0%

nincs

együttes XY-nal

AD

18%

0%

együttes

nincs

AV (AD lánya)

23%

32%

együttes

együttes XY-nal
A 2021. évi beszámoló szerint a BDF Zrt. mérlegfőösszege 5 Mrd Ft, az EGH Zrt.-é pedig 1,1 Mrd Ft volt. Informálisan is jelentős XY és AV befolyása mindkét cégben. A két társaság között évi 50 millió Ft-nál lényegesen nagyobb üzleti kapcsolat valósul meg. Ha két zrt. a NAV szerint kapcsoltnak minősíthető, akkor szükséges-e transzferár-nyilvántartást készíteni? Ha igen, annak mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] A két társaság a Tao-tv. 4. § 23/f) pont alapján nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a két társaság a tulajdoni részesedés alapján sem, ha– XY és AD nem közeli hozzátartozók a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerint vagy– XY...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Katás egyéni vállalkozó – tulajdonos felesége

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó pénzügyi tevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 100%-os tulajdonosa egy zrt., mely 40%-os tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?
Részlet a válaszából: […] Ha a zrt.-ben a 40%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező magánszemély szavazati joga nem haladja meg az 50%-ot, és nem rendelkezik a Ptk. 8:2. § (2) bekezdése szerint meghatározó befolyással sem, akkor nem tekinthető többségi befolyással rendelkezőnek sem a zrt.-ben, sem a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Nagyvállalati státusz megszűnése

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] A társaság a Kkv-tv. szerint 2021. január 1-jén és 2022. január 1-jén még nagyvállalkozásnak minősül, mivel a kapcsolódó vállalkozási viszonya 2022. január 19-ével szűnt meg. Ebből következően a bevallási nyomtatványban az adóév (2021) első napjára és az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Abban igaza van a kérdezőnek, hogy a részesedést akkor lehet devizás tételnek tekinteni, ha a külföldi társaságban fennálló részesedést kibocsátó társaság jegyzett tőkéje, ebből következően a részesedés névértéke devizában (az adott esetben euróban) meghatározott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Részesedésvásárlás előtti eszközértékelés költségei

Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége – amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést – beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékébe beletartozik az adott eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege is. A részesedésvásárlás esetében a részesedés értékének (vételárának) meghatározásakor megfelelő támpont lehet az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékére vonatkozó előírásokat az Szt. 47-51. §-ai tartalmazzák. Ezek közül a 47. § a jellemzően minden eszközbeszerzésre alkalmazható szabályokat tartalmazza, a 48-51. § pedig a sajátosakat, ezeken belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Magánszemélyek kapcsolt vállalkozásai

Kérdés: Tényállás: "A" Kft.-ben 50-50%-os tulajdonos két magánszemély (X és Y), az ügyvezetést a két tulajdonos magánszemély látja el önállóan (Xés Y). "B" Bt.-ben (katás) a kft. egyik tagja (X) 90%-os befolyással bír, és a bt. ügyvezetését a beltag (X) látja el, aki ugyanaz a személy, mint a kft. egyik ügyvezetője és 50%-os tulajdonosa (X). Tudomásom szerint a részesedés alapján a fenti két vállalkozás nem minősül kapcsoltnak. Az ügyvezetés kapcsán felmerül a két cég között a kapcsolt vállalkozás fogalma?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. § 9. pontja szerint kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás. Tekintettel arra, hogy a kft. és a bt. önálló döntésre, és így az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásolására jogosult ügyvezető személye azonos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
1
2
3
…
16