163 talált cikk a tulajdoni részesedés kifejezésre

Kérdés: Az ABC Kft. nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelés címén a vagyonkezelőre ruházta az ABC Kft. nagy értékű beépítetlen terület megnevezésű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, továbbá az ABC Kft.-ben fennálló 100% mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt. Már a szerződést sem értem, mert ha a kft. 100%-os üzletrészét átadja, az szerintem magában foglalja a belterületi ingatlant is, hiszen a kft. teljes vagyonát átadja. Elfogadható-e így a szerződés? Hogyan kell könyvelni a vagyonrendelőnél az ingatlanátadást, illetve az üzletrészátadást? Mivel a szerződést év közben kötötték, milyen feladatai vannak a vagyonrendelőnek (közbenső mérleg, év végi beszámoló, társaságiadó-bevallás, iparűzésiadó-bevallás vonatkozásában)? Az alapító okiratból ki kell-e derülnie a bizalmi vagyonkezelés tényének, és azt be kell nyújtani a cégbíróságnak? Ugyanis erre a mai napig nem került sor! Milyen dátummal kell könyvelni a könyvelési tételeket a főkönyvben?

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?

Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?

Kérdés: X és Y cég kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha X cég tulajdonosai két testvér, Júlia 50%-ban és Péter 50%-ban? X céget önállóan jegyző ügyvezetők (az egyik testvér) Júlia és (Júlia és Péter édesapja) Ádám. Y cég tulajdonosa 50%-ban (fenti) X cég, míg másik 50%-ban (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata – Kata azonban nem édesanyja Júliának és Péternek! Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (a másik testvér, Júlia férje) Dani. Vagy: Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata.
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
– Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
– Péter és Kata ügyvezető

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?

Kérdés: 2018. évben éves beszámolót készített a zrt., de az értékhatárok alapján egyszerűsített éves beszámolót is készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára, akkor is, ha a társaság az MNB felügyelete alá tartozik a végzett tevékenysége miatt?

Kérdés: Cégünk üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet adóalapot képez? A különbözet üzleti vagy cégértékként kimutatható? Cégünknél a különbözet árfolyamnyereségként került elszámolásra.

Kérdés: Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót a zártkörűen működő részvénytársaság?