Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy az értékpapírok értékébenbekövetkező értéknövekedést mindaddig könyvelni nem kell, amíg az értékpapírtbe nem váltják, illetve nem értékesítik.A kérdésben nincs utalás arra, hogy a megvásároltértékpapírokat a befektetett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. a befektetési jegyeket nem nyílt végű, illetve zártvégű befektetési jegyek szerint csoportosítja, hanem megkülönbözteti– a határozott idejű befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegyet, amelyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közöttkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 4. §-ának 23/c) pontja szerint kapcsoltvállalkozásnak minősül – többek között – az adózó és más személy, ha harmadikszemély – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával [Ptk. 685. § b)pont] – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Bérbe vett sertéstelep, bérbe vett állatok

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?
Részlet a válaszából: […]  1. Az "A" társaság bérbe adja sertéstelepét a "B"társaságnak. Így a két társaság között szolgáltatásnyújtás történik. Ha ezért aszolgáltatásért nem számítanak fel díjat, akkor ingyenesen nyújtottszolgáltatásról van szó, mind számviteli, mind adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Kapcsolt vállalkozás családtagok között

Kérdés: Az "A" kft.-ben 50%-ban tulajdonos a férj és 50%-ban a feleség. A "B" kft.-ben 10%-ban tulajdonos az anya és 90%-ban a fia. A "C" (evás) kft.-ben 50%-ban tulajdonos az "A" kft.-ben lévő férj testvére és 50%-ban a "B" kft. 90%-os tulajdonosa. Mindhárom társaságban mindkét tulajdonos ügyvezetőként azonos szavazattal is képviseli a cégeket. Az evás "C" társaság rendszeres tevékenységet végez az "A" és a "B" társaság részére. Az Eva-tv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a fenti társaságoknak a kibocsátott számlák általános forgalmi adóval növelt kétszeres összege után kell-e megállapítaniuk az eva alapját?
Részlet a válaszából: […]   Tulajdonosi szerkezet % Tulajdonos "A" kft. "B" kft. "C" társaság Férj 50     Feleség (anya) 50 10   Fiú   90 50 Férj testvére     50 A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség

Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének m/b) pontja szerint abejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámoltértékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történőkivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e adóügyi szempontból egy mezőgazdasági őstermelő "A" és egy kft. "B", ha a kft. tulajdonosi szerkezete az alábbi:
"A" magánszemély: 50%.
"A" magánszemély testvére: 50%.
"A" nem ügyvezetője a kft.-nek, és szavazati joga azonos a tulajdoni arányával.
Részlet a válaszából: […] Igen, mivel a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának előírása akapcsolt vállalkozási viszonyt a Ptk. szerinti többségi befolyásból vezeti le.A Ptk. többségi befolyásra vonatkozó előírása szerint a szavazati jogokszámításakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Üzletrészvétel tartozásátvállalással, ellenérték nélkül

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár így is továbbikiegészítéseket, megjegyzéseket kell tennünk a válasz­adás során.A válaszadó első kérdése az, hogy ha a magánszemély mármegvásárolta az "A" anyacég 100%-os tulajdoni részesedését, akkor miértfogalmazódtak meg az "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Szállítói tartozás, alárendelt kölcsöntőke

Kérdés: Anyag- és áruvásárláshoz kapcsolódó – éven túli – szállítói tartozás átalakítható-e alárendelt kölcsöntőkévé a szállító beleegyezése és a számviteli törvényben előírt szerződés megkötéséhez való hozzájárulása alapján? Az elmúlt két évben a vevő forgalma jelentősen visszaesett, nagyon komoly fizetési gondjai vannak, fizetni csak hosszabb távon, a piacok visszaszerzését követően tudna. A szállító 23 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a cégben az elmúlt évben.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre a válasz az Szt. 42. §-a (4) bekezdésénekelő­írásából következik.Az alárendelt kölcsöntőke valójában hátrasoroltkötelezettség. A hátrasorolt kötelezettség azonban olyan kapott kölcsön,amelyet ténylegesen a cég rendelkezésére bocsátottak, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] Transzferár-nyilvántartást az egymással kapcsoltvállalkozási viszonyban (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja) lévőtársaságiadó-alanynak kell készíteni, akkor, ha a kapcsolt vállalkozásával(kivéve ha az magánszemély) fennálló szerződés, megállapodás alapján azadóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
8
9
10
16