Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező mire vár választ, mivel a kérdésben leírtak – a jogszabályi előírások mellett – nem fordulhatnak elő. Ugyanis a társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot nem engedheti el, azt – a tulajdonosnak történő kifizetés előtt – a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza

Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
Részlet a válaszából: […] ...– K 9647. (Tárgyi eszközöknél a terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor.)A két megoldás között nemcsak a tulajdonosváltozásban van eltérés, de abban is, hogy– szabályszerű vagyonkezelésbe vétel esetén (amikor visszapótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékének kimutatása – leányvállalat beolvadása

Kérdés: A gazdasági társaság leányvállalata beolvad a 100%-os tulajdonos anyavállalatba kedvezményezett átalakulással. A leányvállalat jegyzett tőkéje 3000 E Ft. Az anyavállalatnál a 3000 E Ft jegyzett tőkéjű leányvállalati üzletrész nyilvántartási értéke 170.000 E Ft. Az anyavállalat eredménytartaléka 500.000 E Ft. Az átalakulás során a jogutód átalakulás utáni vagyonmérlegében a különbözetek oszlopban a befektetett pénzügyi eszközök soron –170.000 E Ft-ot, a jegyzett tőke soron –3000 E Ft-ot és az eredménytartalék soron –167.000 E Ft-ot kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény előírása szerint a beolvadással létrejövő gazdasági társaságnál is kétszer kell vagyonmérleget készíteni.A beolvadással létrejövő gazdasági társaság (jog­utód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa – a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés: Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy egy konkrét épület felújítását nem lehet keretszerződés keretében elvégeztetni. Az épület tulajdonosának (jelen esetben a "B" kft.-nek) és a kivitelezőnek (jelen esetben az "A" kft.-nek) a konkrét épület felújítására a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan szerzési időpontja az ajándékozási szerződés visszavonásakor

Kérdés: Kérdésem ingatlanmegszerzés időpontjának meghatározására vonatkozik. A szülők 2005-ben vásárolt ingatlanjukat gyermeküknek ajándékozták 2015-ben. Az ajándékozási szerződést 2023-ban visszavonták, semmissé tették. Az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az eredeti tulajdonosokra, azaz a szülőkre. A szülők 2024-ben értékesíteni kívánják az ingatlant. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából mi lesz az ingatlan megszerzési ideje? Az eredeti vásárlás ideje, azaz 2005? Vagy a megszüntetett ajándékozási szerződés befolyásolja ennek megállapítását?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59. §-a szerint az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az Szja-tv. 60. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a bérlő a bérelt ingatlanon a felújítást kezdeményezi, akkor az erre vonatkozó megállapodásban (de legalább a bérleti szerződésben) a bérbeadónak a felújításhoz való hozzájárulásán túlmenően azt is rögzíteni kell, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
Kapcsolódó címke:

Biztosítói kárrendezések javítási számláinak rendezése

Kérdés: A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)–(2) bekezdésén alapul. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Helyesen járunk-e el, vagy a teljes javítási számla értékét (az áfa vissza nem igényelhető részét is) az igénybe vett szolgáltatások között kellene kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...mit az igénybe vett szolgáltatások között kimutatni. Itt jegyezzük meg, ha a kárt szenvedett gépjármű helyreállítását a gépjármű-tulajdonos (bérlő) cége végzi, a javítás költségeit akkor is a közvetlen önköltség szintjén az egyéb ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése I.

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a kérdésben több lehetséges választ is leír. Ezek:a) Az "A" kft. áfásan, 27% áfával növelten számlázza ki a bérlő, azaz a "B" cég felé?b) A "B" kft. az a) pont szerinti számla alapján áthárítja, továbbterheli a bírságot a magánszemélyre, szintén 39 E Ft + 27%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
Részlet a válaszából: […] ...és a visszterhes vagyonátruházási illeték vonatkozásában vizsgálható.A helyi adók közül az építményadó, a telekadó, magánszemély tulajdonos esetén pedig ezeken felül még a magánszemély kommunális adója jöhet szóba. Ezen ingatlanokat terhelő adónemek esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés: Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
16
17
18
179