429 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015-től, ha egy őstermelő 35%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is? A kft. további tagjai nem közeli hozzátartozók. Az őstermelő és a kft. között van üzleti kapcsolat (terményfelvásárlás). Ha kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, mikor és kinek kell jelenteni a NAV-nak?

Kérdés: Egy kft. módosította társasági szerződését. Három tulajdonosa van a társaságnak. 60%-os részesedéssel rendelkező tulajdonos és 20-20%-kal rendelkező két másik tulajdonos. A 60%-os részesedéssel rendelkező tulajdonos az ügyvezető. A társasági szerződés meghatározza, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, ezt bejelentették a Cégbíróságon. A tulajdonos munkaviszonyban bolti eladó volt, és ezt a tevékenységét meg kívánja tartani, mint személyes közreműködést. Szabályos-e, ha az eddigi munkaköri leírást módosítjuk, és szerepeltetjük benne az ügyvezetést is, a bejelentése marad változatlanul? Helyes-e a társasági szerződésnek az a pontja, ahol a többségi tulajdonosnál munkaviszony van meghatározva az ügyvezetésre? Arra gondolok, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha egyszerű szótöbbség érvényesül. Kérem a segítségüket, hogyan tudom szabályosan kezelni az ügyvezető jogviszonyát!

Kérdés: Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?

Kérdés: "A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja f) ponttal egészült ki. Ennek alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e az alábbi vállalkozások?
Zrt.-nél (az igazgatóság tagjai nem tulajdonosok) 1 fő igazgatósági tag (cégvezető, önálló képviselet, használhatja a vezérigazgatói címet), 1 fő az igazgatóság elnöke (önálló képviselet), 3 fő igazgatósági tag (kettő főnek együttes képviselete van);
Vevő 1. Kft., ahol a Zrt.-nek 40%-os részesedése van, és ügyvezetője a Zrt. igazgatósági tagja, a Zrt.-ben önálló cégképviselő;
Vevő 2. Kft. (10% alatti részesedése van a Zrt.-ben) ügyvezetője igazgatósági tag a Zrt.-ben (együttes képviseleti joga van);
Vevő 1. Zrt. (21% részesedése van a Zrt.-ben) igazgatósági tagja (önálló képviseleti joga van) igazgatási tag a Zrt.-ben (önálló képviseleti joga van);
Vevő 2. Zrt. (5% részesedése van a Zrt.-ben) vezérigazgatója igazgatósági tag a Zrt.-ben.
A Zrt. üzleti kapcsolatban áll a felsorolt társaságokkal.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015. 01. 01-től a következő két társaság?
"A" társaság
50% férj
50% feleség
ügyvezető: feleség
"B" társaság
42% férj
42% más magánszemély
16% harmadik magánszemély
ügyvezető: férj

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?

Kérdés: Egy kft.-nek két fő tulajdonosa van, 50-50%-ban, mindketten nyugdíjasok és mindketten ügyvezetők. Kötelező-e mindkettő után fizetni az eü-szolgáltatási járulékot? Lehetséges-e, hogy az egyikük nyilatkozik arról, hogy nem vesz részt a cég ügyvezetésében, azt teljes mértékben csak a másik ügyvezető látja el, így ez alapján csak az egyikük után fizetnének?

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.