429 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, amely a nyugtákon szerepel. Az ügyvezető utasítása szerint a befolyt szervizdíj felét kiosztják a dolgozóknak minden hónapban (a járulék megfizetése mellett), a másik fele a vállalkozás bevétele marad. Van-e lehetőség a ki nem osztott szervizdíj későbbi kiosztására?

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető részére kötöttünk (vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása) biztosítást. A cég fizeti a biztosítási díjat. Kell-e kifizetői szja-t, illetve ehót fizetni utána?

Kérdés: A) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó, aki személygépkocsi-kölcsönzést számláz a kft.-nek. B) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású evás egyéni vállalkozó, aki a kft. tevékenységéhez hasonló tevékenységet végez, de az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs üzleti kapcsolat. C) személy a kft. tulajdonosa 20%-ban, ő a kft. ügyvezetője, amelyet munkaviszonyban lát el. A kft. A) személy részére a munkahely bérleti díját számlázza ki havonta. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a felek között? Mennyiben befolyásolja az előbbieket, ha A) és C) személy közeli hozzátartozók?

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?

Kérdés: "A" kft. és "B" kft. 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha az "A" kft.-ben 20%-ban tulajdonos "B" kft. és 80%-ban XY magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély, továbbá "B" kft.-ben 26%-ban tulajdonos "C" kft. és 74%-ban ZV magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély és felesége együttes aláírási joggal?

Kérdés: A 2014. év zárása során az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatosan merült fel a fizetőképességi nyilatkozat szükségességének kérdése. Az osztalékfizetéshez a Gt. szerint az ügyvezetőtől fizetőképességi nyilatkozat kellett, amelyet a cégbírósághoz is meg kellett küldeni. Az új Ptk.-ra áttért cégeknek is szükséges ilyen nyilatkozatot tenni, és a cégbírósághoz az osztalékfizetés előtt megküldeni?

Kérdés: A nyomdaipari kft. 4 éve bérel egy nyomdaipari gépet. 2014-ben meghalt az ügyvezető, a felesége vette át az ügyvezetést. Azóta nem végzik a nyomdaipari tevékenységet, de a gépet – ettől függetlenül – a szerződés szerint bérelni kell. Havonta fizeti a kft. a bérleti díjat, levonjuk az áfát, a bérleti díjat költségként könyveljük. A szerződés az év végén jár le, a gépet maradványértéken számlázzák, ezt követően értékesíteni kívánják. A bérleti díj maradhat-e a költségek között? Az áfát le lehet vonni?