112 cikk rendezése:
31. cikk / 112 Faktorálás
Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
32. cikk / 112 Engedményezés
Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
33. cikk / 112 Engedményezés vagy faktorálás
Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
34. cikk / 112 Személyes közreműködés díjazása szövetkezetnél
Kérdés: Az általános szövetkezetben több száz fő tag vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Milyen módon lehet a tagoknak személyes közreműködésükért juttatást adni? Sportutalvány adható adómentesen a közreműködésért?
35. cikk / 112 Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása
Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az inputanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
36. cikk / 112 Behajtási költségátalány nem forintban vezetett könyvvezetés esetén
Kérdés: A 40 euró alapján meghatározott forintösszeget hogyan kell értelmezni eurós, illetve USD-s könyvvezetés esetén? A törvényszöveg szó szerint forintösszegről szól, nem pedig könyvelési alapdevizáról. Helyesen járunk-e el, ha euróban történő könyvvezetés esetén 40 eurót rögzítünk? USD-ben történő könyvvezetés esetén mi a helyes eljárás? Átszámítani a 40 eurót forintra, majd onnan USD-re?
37. cikk / 112 Behajtási költségátalány beszámítása
Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.
38. cikk / 112 Behajtási költségátalány jóváíró (sztornó-) számlák esetén
Kérdés: Jóváíró (sztornó-) számlák esetében, ha a jóváíró számlához pénzforgalom kötődik, kalkulálni kell a behajtási költségátalánnyal, ha a visszafizetés késedelembe esik?
39. cikk / 112 Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak
Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
40. cikk / 112 Pótbefizetés részvénytársaságnál
Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
