354 talált cikk az üzembe helyezés kifejezésre

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.

Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?

Kérdés: Egyéni vállalkozó elektromos autó beszerzését tervezi. Erre HEE RRF-REP-10.10.1-24 pályázaton 4.000.000 Ft támogatást kapott.
− Hogyan kell egyéni vállalkozónál elszámolni ezt a támogatást?
− A korábbi években képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e ezen elektromos személyautó beszerzésére?
− Egyéni vállalkozó hogyan számolja el az amortizációt erre az eszközre?

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?

Kérdés: 2020-ban vásároltunk egy használt tárgyi eszközt, közel 2 millió forintért. A korábban képzett fejlesztési tartalékunkból erre a vásárlásra oldottunk fel. Az eszköz 14,5%-os értékcsökkenésű műszaki berendezés. 2022-ben egy teljes felújításon esett át 2,5 millió forint értékben, amit az eszközre aktiváltunk. Hogyan alakul innentől a társaságiadó-törvény szerint már fejlesztési tartalék terhére elszámolt értékcsökkenés? Először a „fejlesztési tartalékos értékcsökkenés” fogy el, azután számolhatunk rá a társaságiadó-törvény szerint is? Mivel jelentősen nőtt az eszköz bruttó értéke, hamarabb kifut az előrehozott értékcsökkenés?

Kérdés: Cégünk részére egy könyvelőprogramot számláznak szerződés szerint több ütemben. Részteljesítéssel 2024-re történt már számlázás, de a könyvelőprogramot csak 2025-től kezdjük el használni. A 2024. évre vonatkozóan a könyvelőprogrammal – mint immateriális jószággal – kapcsolatban számlázott érték könyvelhető a 16. beruházási számlára?

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy gyártóüzem számviteli, illetve adó szerinti értékcsökkenése mértékének, módjának a meghatározásában. Az üzem palackozott vizet állít elő, bérelt ingatlanban található, a gyártósor és egyéb üzemi eszközök részben bele vannak építve az ingatlanba. Milyen értékcsökkenési módot (lineáris vagy teljesítményegység-alapú) javasolnak elszámolni az üzemre/gyártósorra? Amennyiben lineáris, milyen mértékkel kellene – mint bérelt ingatlan értékcsökkenése, vagy esetleg másként?

Kérdés: Ügyfelem a HEE-támogatásból vissza nem térítendő támogatásra jogosult gépjárműbeszerzésre (a támogatói okirat alapján). A gépjármű üzembe helyezése idei év júliusában megtörtént. A záró kifizetésigénylés benyújtásának határideje: 2025. 01. 15. A gépjárműre elszámolható-e év végével az időarányos értékcsökkenés? Mivel a támogatási összeg kifizetése csak a jövő év elején várható, az idei évben már ki kell mutatnom a megítélt támogatási összeget?

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.

Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?