1121 talált cikk az üzleti év kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek az alábbi mutatói voltak az elmúlt üzleti években: 2022-ben a mérlegfőösszeg 2.750.000 E Ft, árbevétel 2.350.000 E Ft, létszám 40 fő. 2023-ban a mérlegfőösszeg 2.900.000 E Ft, árbevétel 4.400.000 E Ft, létszám 41 fő. A kft. nem anyavállalat, nem konszolidálásba bevont vállalkozás, tehát csak egyedi mutatói alapján kell besorolni a beszámoló formáját. Milyen beszámolót állíthat össze a kft. 2024. üzleti évben a megváltozott értékhatárok alapján?

Kérdés: Nagykereskedelmi társaság több ezer árucikket forgalmaz folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás mellett, évente egyszer leltároznak. A leltározás nem a mérlegfordulónapon (december 31-én), hanem év közben történik, várhatóan 2025. február első hetében (az előző leltározás 2024 januárjában volt). A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február utolsó napja. A leltározás során felmerült többletek, illetve hiányok melyik év eredményét érintik? El kell-e határolni 2024. évre a bevételt, illetve a ráfordítást, mivel a leltáreltérések az előző leltározás óta keletkeztek, és a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté válnak, vagy a leltár napjára, azaz 2025. évre számolják el a leltáreltéréseket?

Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.

Kérdés: A társaság mobiltelefon-készüléket vásárolt, amelyre az eladó több százezer forint kedvezményt adott külön sorban a számlán, és így a fizetendő összeg 200 ezer forint alatt van. Elszámolható-e egy összegben a vásárláskor értékcsökkenésként?

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?

Kérdés: A 2024. évi üzleti évtől alkalmazandó a számviteli törvény 94/B. §-a, mely szerint a vállalkozó a kiegészítő mellékletben bemutatja a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. 2024. évre vonatkozóan milyen részletezettséggel kell ezeket az adatokat bemutatni? Külön-külön kell bemutatni a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási jellegű közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokat, illetve külön-külön a pénzbeli és a természetbeni juttatásokat?

Kérdés: A kft. jóváhagyó testülete a mérlegkészítés előtt a tárgyévre vonatkozóan a kiírás feltételeinek teljesülése végett prémiumot hagyott jóvá. Így a tárgyévre előírásra került a fizetendő prémium. A prémium kifizetése azonban nem történt meg a mérlegkészítésig, és a következő évben a prémium kifizetésére sem kerülhetett sor, mivel a társaság likviditása nem tette ezt lehetővé. A prémiumra jogosult ügyvezető, hogy segítse a társaság tevékenységét, lemond a következő évben a neki járó, előző évben elhatárolt prémium összegéről. Miként kell kezelni ezen ügyletet a két év tekintetében? A taggyűlés utólag visszavonhatja a jóváhagyott prémium kifizetését? Mivel jelentős tételről van szó, önellenőrzés keretében háromoszlopos mérleget kell készítenie a társaságnak, vagy nem érinti az előző évet az akkor még jogosan előírt prémium, és a tárgyévben az ügyvezető és a társaság között megszületett megállapodás alapján elengedett kötelezettségként kell kivezetni a járó, de ki nem fizetett prémiumot? Mi a helyes eljárás? És milyen adóvonzata lesz a társaságra vonatkozóan a két év tekintetében?

Kérdés: Van egy bt., amelynek a főkönyvi kivonatában már 2016-ban szerepelt egy 2 millió Ft összegű egyéb követelés és egy 2,5 millió Ft összegű egyéb kötelezettség. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ezek kivel szemben voltak, illetve a korábbi főkönyvi kivonaton sincs, így nem tudjuk, mikor keletkeztek (valószínűleg 2013–2014-ben). A bizonylatok már nincsenek meg, a tulajdonos nem emlékezik, senki sem kérte azóta az összeget, az akkori könyvelő nem adott kartonokat. Kérdés, hogy ezek 2024-ben kivezethetők-e, vagy mikor írhatók le, milyen dokumentummal (háromoszlopos mérleg?). Milyen adóvonzata van? Van-e önellenőrzési kötelezettség?

Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.