Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] Helyesen gondolják azt, hogy az ügylet megítéléséhez azt kell tisztázni, hogy mely szereplő kinek milyen szolgáltatást nyújtott. A kérdésben leírtak szerint Önök könyvvizsgálati szolgáltatást rendeltek meg, a partner cég pedig könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtott Önök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak megoldására csak javaslatot tehetünk, melynek a kivitelezése a cég számára a 2018. évit meghaladó teherrel jár. Ezen javaslatunk előtt azonban tekintsük át a változásokat.A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályos előírásai azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy tartalmilag nem változott, formailag igen.2016. 01. 01-től a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről. Mivel a kérdésben foglaltak sokakat érintenek, részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Késő éjszaka véget ért szolgáltatások taxiköltsége

Kérdés: Színházak, késő éjszakáig, hajnalig nyitva tartó üzletek esetében a gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy az előadások, szolgáltatások késő éjszaka, hajnalban érnek véget. A műszaki stáb és a kiszolgálószemélyzet tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak nagyon bonyolult módon tudna hazajutni Budapesten, emiatt taxiszolgáltatást kell igénybe venni. Természetesen, ha megoldható, akkor ezt a hazaszállítást egy kisebb szervezési munka előzi meg az útvonal és csoportok megtervezésével. Álláspontunk szerint ez megfelel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 2. § a) és ab) pontjának. Tekinthető-e a fenti tényállás esetén a taxi igénybevétele a kifizető részéről adómentesnek? Természetesen az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján áfa tekintetében levonási tiltás áll fenn.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) és ab) pontja a munkába járásnak azt az esetét írja le, amikor a közigazgatási határon belül a lakóhely, valamint a munkavégzés helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadóA kft. ügyvezetője nem hivatali üzleti utazás, és így nem kiküldetés keretében, hanem munkaszerződéssel 40 órás munkaviszonyban látja el a feladatát, így az ügyvezető helyett a kft. által számla ellenében fizetett havi bérleti díj és a lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Magyar cég angol ügyvezetőjének angliai útja

Kérdés: Cégcsoportunk vezérigazgatója, aki egyben az anyavállalat egyik tulajdonosa is, illetve mind az angliai tagvállalat, mind a magyar tagvállalat ügyvezetője, angol-magyar állampolgár. Mindkét országban rendelkezik állandó lakcímmel, de a magyar cégkivonaton az angol címével szerepel, és az év nagyobb hányadában Magyarországon tartózkodik, csak a magyar cégben van bejelentett munkaviszonya. Ez az ügyvezető rendszeresen utazik Angliába, a cégcsoport üzleti ügyeit intézni, amire a magyar cégben elszámoltatja és felveszi a külföldi kiküldetés napidíjait, illetve a szállásköltségen kívül (Angliában való tartózkodása alatt a saját házában lakik) minden, az utazással kapcsolatban felmerülő költségét – többek között egy angol rendszámos saját autó üzemanyagát – dologi kiadásként. Kérem álláspontjukat, hogy helyes-e az Angliában felmerülő költségek magyar cégben történő elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezető feltehetően Magyarországon válik belföldi adóügyi illetőségűvé, mivel az év nagyobb hányadában Magyarországon tartózkodik, a magyar cégben van bejelentett munkaviszonya, és a létérdekeinek központja is Magyarországon van. Továbbá feltehetően Angliában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Pályamatricadíj

Kérdés: A pályamatricadíj elszámolásával kapcsolatos 4051. számú válaszuk megállja a helyét a mai jogszabályok mellett is? Cégünknél is vásárol a kiküldetési rendelvénnyel elszámoló magánszemély a cég nevére pályamatricát. Mivel egynapos matrica nincs, így négynaposat vesz. A hivatkozott válaszból az derül ki, hogy a cég elszámolhatja költségként a pályadíjat úgy, hogy nem keletkezik egyik részéről sem személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség. Ez így van a 2015. évben is? Nem terheli emiatt a magánszemélyt cégautóadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben hivatkozott válaszban foglaltak lényegében 2015-ben is hatályosak, részbeni pontosítással és kiegészítéssel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

OKJ-s képzés költségeinek elszámolása

Kérdés:

Cégünk 2 munkavállalóját egy 7 napos (a cég tevékenységéhez szükséges) OKJ-s képzésre iskolázta be. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazás költségét, a szállás, illetve az étkezés költségét is, kb. 170 000 Ft/fő értékben. A fenti költségek teljes egészében elszámolhatók-e, illetve van-e ezeknek a költségeknek valamilyen adóvonzatuk?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6711-es válaszunkat is!Az Szja-tv. más-más szabályt tartalmaz az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszerű képzések esetére. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát a 3. § 88. pontja határozza meg, amely szerint ez alatt olyan képzést kell érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Háziorvosok szakmai körúton, külföldön

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság tagjai, akik egyben a bt. alkalmazottai is, az utazási iroda által orvosoknak szervezett "Hippokratészi szakmai körúton" vesznek részt külföldön. Az utazási iroda által kiállított számlában részvételi díj, repülőtéri illeték, biztosítási díj és félpanziós felár van feltüntetve. Költségként elszámolható az út? Oktatás-továbbképzés vagy utazás-kiküldetés? Van-e adó-, illetve járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazás az, amikor a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges az utazás, ideértve különösen a kiküldetés miatt szükséges utazást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Külföldi kiküldetés saját személygépkocsival

Kérdés: A civil szervezetnél felmerült, hogy helyesen jártam-e el. Amikor az elnök vagy a tisztségviselő Romániába vagy Szlovákiába átmegy saját gépkocsival, akkor lefénymásolom az autó forgalmi engedélyét, a kötelező felelősségbiztosítási csekket, és a leadott útnyilvántartás alapján íratok kiküldetési rendelvényt a megtett kilométerekre. Ezt a kiküldetést elrendelőkkel aláíratom, a 08-as bevallásban nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés címén feltüntetem.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a kérdező nem egészen a vonatkozó törvényi előírások szerint járt el. A kiküldetési rendelvényt nem utólag kell kiállítani, hanem a kiküldetés megkezdése előtt. A kiküldetési rendelvénnyel kapcsolatos követelményeket az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
1
2
3
4
9