Találati lista:
1. cikk / 32 Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt
Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
2. cikk / 32 Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa
Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
3. cikk / 32 Forgatókönyv készítése magánszeméllyel
Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?
4. cikk / 32 Átalányadózó egyéni vállalkozó ekhós jövedelme
Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?
5. cikk / 32 Kettős könyvvitel az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.
6. cikk / 32 Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén
Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
7. cikk / 32 Egyéni vállalkozó nyilvántartás-vezetése
Kérdés: A partnerem egyéni vállalkozó, normál vállalkozói jövedelemadót választott. Alanyi áfamentes, ezért külön pénzforgalmi számlát nem nyitott. A vállalkozása megkezdésekor hónapokig csak kiadása van – alapanyagot, szerszámokat vett, ráadásul bankkártyával fizetett. A problémám az, hogy ha én ezeket a kiadásokat rögzítem a naplófőkönyvbe, a pénzkészlet egyenlege negatív lesz. Kezdőtőke itt nincs, hiszen nem különül el a privát bankszámlája a vállalkozásitól, és teljes vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért. Természetesen, ha majd lesz bevétel, az egyenleg pozitívba is fordulhat. A kérdés tehát az, hogy hogyan kell a kiadásokat könyvelni addig, amíg nincs bevétel, de nincs kezdőtőke sem? Esetleg könyveljek valamiféle "alapítói kölcsönt"?
8. cikk / 32 Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
9. cikk / 32 Adóelőleg-fizetési kötelezettség
Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
10. cikk / 32 Nulla osztalékalap esetén jövedelemkivét?
Kérdés: Van egy nyereséges egyéni vállalkozás. Az adózás előtti eredményt kisvállalkozói kedvezménnyel lehetett (gyakorlatilag nullára) csökkenteni, az osztalékalap pedig a kizárólag üzleti célt szolgáló, adott évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök nettó értékével szintén nullára redukálódott. A fenti esetben tehát van nyereség, kedvezmény igénybevétele okán nem kell megfizetni a számított adót. A további években, tekintettel, hogy az ÉCS az eszközök után elszámolásra kerül, a vállalkozás cash-flow-ja még veszteség esetében is erősen pozitív, de nem jár adófizetési kötelezettséggel. Így sem vállalkozói jövedelmet, sem pedig osztalékot nem vesznek ki a vállalkozásból. Milyen módon veheti fel a vállalkozó ezt az adózott jövedelmet?
