Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A korábbi, első két negyedévi 58-as bevallások változatlanul maradnak, mert az átalányadózás időszaka alatt a negyedéves kötelezettségeket azok alapján már teljesítette. Így az első két negyedévi 58-as bevallásokat nem kell önellenőrizni, azok a benyújtásukkor jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
Részlet a válaszából: […] 1. A háromgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének oly módon van felső határa, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a három gyermeket nevelő anya a jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Forgatókönyv készítése magánszeméllyel

Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?
Részlet a válaszából: […] Ha cégük egy magánszeméllyel játékforgatókönyv készítésére kíván vállalkozási szerződést kötni, akkor szükséges, hogy a magánszemélynek adószáma legyen. Adószámot kell kiváltania a gazdasági tevékenységet folytató magánszemélynek (adószámos magánszemély),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó ekhós jövedelme

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?
Részlet a válaszából: […] Átalányadózás esetén nem alkalmazható az ekho. Az ekho választásának feltétele, hogy:– az adóévben a magánszemélynek bármely tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Kettős könyvvitel az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az egyéni vállalkozót nem lehet kettős könyvvitelben könyvelni. Az Szja-tv. 5. számú melléklete rendelkezik az egyéni vállalkozó által vezetendő nyilvántartásokról, és az nem teszi lehetővé a kettős könyvvitel vezetését. Saját elhatározásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassák, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó nyilvántartás-vezetése

Kérdés: A partnerem egyéni vállalkozó, normál vállalkozói jövedelemadót választott. Alanyi áfamentes, ezért külön pénzforgalmi számlát nem nyitott. A vállalkozása megkezdésekor hónapokig csak kiadása van – alapanyagot, szerszámokat vett, ráadásul bankkártyával fizetett. A problémám az, hogy ha én ezeket a kiadásokat rögzítem a naplófőkönyvbe, a pénzkészlet egyenlege negatív lesz. Kezdőtőke itt nincs, hiszen nem különül el a privát bankszámlája a vállalkozásitól, és teljes vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért. Természetesen, ha majd lesz bevétel, az egyenleg pozitívba is fordulhat. A kérdés tehát az, hogy hogyan kell a kiadásokat könyvelni addig, amíg nincs bevétel, de nincs kezdőtőke sem? Esetleg könyveljek valamiféle "alapítói kölcsönt"?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. § (1) bekezdése alapján a magánszemélynek az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan kell nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely az adókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.
Kapcsolódó címke:

Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A bankszámlanyitási kötelezettséget az Art. 114. §-a szabályozza. A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg, ha nincs vállalkozói kivét, a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
Kapcsolódó címke:

Nulla osztalékalap esetén jövedelemkivét?

Kérdés: Van egy nyereséges egyéni vállalkozás. Az adózás előtti eredményt kisvállalkozói kedvezménnyel lehetett (gyakorlatilag nullára) csökkenteni, az osztalékalap pedig a kizárólag üzleti célt szolgáló, adott évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök nettó értékével szintén nullára redukálódott. A fenti esetben tehát van nyereség, kedvezmény igénybevétele okán nem kell megfizetni a számított adót. A további években, tekintettel, hogy az ÉCS az eszközök után elszámolásra kerül, a vállalkozás cash-flow-ja még veszteség esetében is erősen pozitív, de nem jár adófizetési kötelezettséggel. Így sem vállalkozói jövedelmet, sem pedig osztalékot nem vesznek ki a vállalkozásból. Milyen módon veheti fel a vállalkozó ezt az adózott jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó csak vállalkozói jövedelemkivét vagy osztalék formájában juthat személyes jövedelemhez. Erre más mód nincs a törvényben. A példa szerinti esetben a vállalkozói kivét felvétele javasolható, igaz, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4