Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Vételi opciós díj elszámolása

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt saját üzletrészt a forgóeszközök között – ezen a jogcímen – kell kimutatni a visszavételi értéken. Visszavásárlás csak a Gt. és az Szt. előírásai megtartása mellett történhet, a visszavásárolt saját üzletrész visszavásárlási értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: Az "A" kft. 2001-ben értékesített "B" kft.-ben lévő üzletrészéből 300 000 forint értékű törzsbetétet. A szerződés szerint a fele összeget a vevő azonnal kifizeti, a másik felét 2003 januárjában. Ha a vevő nem fizeti ki a vételár második részét a szerződés szerinti időpontig, az "A" kft.-t elővásárlási jog illeti meg 10 USD összegben. Az üzletrészt 2272 forint összegben nyilvántartásba vették, kérdés az, mi legyen a 150 000 és a 2272 forint különbözetével?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a "B" kft.-ben lévő üzletrész névértékéből 300 000 forint értékű részt értékesítettek, akkor azt 2001-ben az értékpapír-értékesítés szabályai szerint ki kellett vezetni, megállapítva és elszámolva az értékesítés árfolyam-különbözetét. (Könyvelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész nyilvántartása

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ha a vételár eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől megszűnt az a szabály, amely alapján az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül. Ebből következően a visszavásárolt saját üzletrészek térítés nélküli átadása a tagoknak – törzsbetéteik arányában – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

MRP-szervezet üzletrészének visszavásárlása

Kérdés: Az MRP-szervezet a hiteltörlesztés időszakában, a már törlesztett hitel arányában nevesíti a megvásárolt kft. üzletrészeit a tagok között. Az MRP-ből kilépő tagok meglévő üzletrészeit az MRP visszavásárolja. Az így keletkezett kiadás az MRP-ben az alaptevékenységhez kapcsolódik-e? A megvásárolt kft. finanszírozza ugyanis az MRP-szervezetet, ahol az MRP-nek átadott összeg ugyan rendkívüli ráfordítás, de annak összegével csökkenthető az adóalap.
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész-visszavásárlás az MRP-szervezetnél nem jelent költséget, ráfordítást, a visszavásárolt üzletrészt a bekerülési értéken (értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken) a forgóeszközök között kell kimutatni. Az üzletrészek visszavásárlása (annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
Részlet a válaszából: […] Az új Szöv-tv. 89. §-ának (3) bekezdése szerint (amely törvény 2001. január 1-jén lépett hatályba) "azok a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának a (2) bekezdés szerint történő módosítására nem kerül sor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja nem arról rendelkezik, hogy a szövetkezeti üzletrész bevonásakor valamilyen eredményt tőketartalék-növekedésként kell elszámolni, hanem arról, hogy a képzett fel nem osztható szövetkezeti vagyon összegével kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
8
9
10