Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)–(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] A könyvvizsgáló által felülvizsgált (auditált) közbensőmérleg alapján akkor fizethető osztalékelőleg, ha teljesülnek az Szt. 39.§-ának (4) bekezdésében foglalt követelmények. A feltételek teljesülése mellettkifizetett osztalékelőleget a tagokkal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Ki nem fizetett üzletrész nyilvántartása

Kérdés: Egy kft. üzletrészt vásárolt egy magánszemélytől. A vételárat a kft. a tárgyévben nem fizette ki, de a cégbíróságon a kft.-t új tulajdonosként bejegyezték. Hogyan kell, lehet ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész vétele esetén is a beszerzés általánoselőírásait kell alkalmazni. Ha a vevő (az adott esetben a kft.) a vásárlássalmegszerezte az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat is (a cégbíróságtulajdonosként bejegyezte, megilletik a kft.-t a Gt. és a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrész bevonásakor az Szt. 86. §-aalapján – a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése napjával – a rendkívülibevételek között kell kimutatni a visszavásárolt üzletrész névértékét, arendkívüli ráfordítások között pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Ügyvezető munkaviszonya

Kérdés: A kft.-ben jelenleg 3 fő természetes személy tag van, összesen 70 százalék üzletrész-tulajdonlással. A további 30 százalék a kft. által visszavásárolt üzletrész. A folyó évben az ügyvezető tervezi a kft. 30 százalékos üzletrészének a megvásárlását. Ezzel az ő üzletrésze 71 százalékra emelkedne. Jelenleg a kivásárlás előtti állapotban az ügyvezető munkaviszony formájában látja el a feladatát. Jól értelmezzük-e, hogy az ügyvezető nem lehet 71 százalék üzletrész birtoklása mellett alkalmazotti jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] A Gt. alapján vizsgálva kizárt a vezető tisztségre amunkaviszony létesítése. A Gt. kifejezetten rendelkezik arról, hogy korlátoltfelelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében közvetlenközreműködését mellékszolgáltatásként látja el, úgy ezt a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészeket a visszavásárlási értékenkell a forgóeszközök között ilyen címen kimutatni. Mivel a visszavásárlásiérték 10 000 E Ft volt, a névérték pedig 5000 E Ft, feltételezhető, hogy atagnál az üzletrész bekerülési értéke is 5000 E Ft volt, a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Üzletrész részletekben történő értékesítése

Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadózás szempontjából értékpapírnak minősül a kft. üzletrésze, és az adózásra az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok az irányadóak.Az adó mértéke 2004-ben 20 százalék, a 2005. évtől kezdődően pedig 25 százalék. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Visszavásárolt üzletrész könyvelése

Kérdés: A kft. az egyik üzletrész-tulajdonostól a kft.-ben lévő üzletrészét visszavásárolja a névérték 20 százalékáért. Ezt a visszavásárolt üzletrészt – fél év elteltével – egy másik üzletrész-tulajdonos megvásárolja a visszavásárlási értéken. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nek az üzletrész visszavásárlását az értékpapír-beszerzés szabályai szerint kell elszámolnia. Könyvelési tétel: T 3731 – K 381, 384, a visszavásárlási értéken, az adott esetben a névérték 20 százalékán.A visszavásárolt üzletrész eladását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
7
8
9
10