99 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] áll.Az Áfa-tv. 153/C. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Végül az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.E rendelkezések alapján a kérdésben szereplő esetekben az alábbiak szerint kell eljárni.1. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását követően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, úgy függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, ha– a fizetendő adó nő, önellenőrzést kell végeznie;– a fizetendő adó csökken, abban az időszakban kell a fizetendő adó csökkenését elszámolnia, amelyben az érvénytelenítő vagy módosító bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátja.2. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását megelőzően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, akkor függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, illetve attól is, hogy a fizetendő adó nő vagy csökken, a korrekciót az októberi időszakról novemberben benyújtandó bevallásban veheti figyelembe, hiszen ebben az esetben még nem beszélhetünk benyújtott bevallásról, amelyet korrigálni kell.3. Ha az[…]

Részlet a válaszából: […] (árbevételének) és az ellenérték áfájának, továbbá a borravalónak (árbevételnek nem minősülő egyéb bevételnek) a fedezete. Így az eszközszámlához három forrásszámla kapcsolódik, amelyek között nincs (nem lehet) kötelezettségszámla.A vendég nem nevezi meg név szerint a vendéglátóegység azon dolgozóját, akinek a borravalót adja, a borravaló szétosztását „rábízza” az egység vezetőjére, és így a borravalók összesenjét ő osztja szét a dolgozóknak, és ezáltal a cég az, amelyik adja a borravalót a vendégektől ilyen címen kapott összegből. Ezért nem minősíthető a borravaló címén kapott összeg a cégnél kötelezettségnek. Valójában a vendégek által a felszolgálóknak címzett juttatás, amelyet a juttatás (támogatás) elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell könyvelni a cégnél: a bankszámlára borravaló jogcímen befolyt összeget az egyéb bevételek között kapott támogatásként, a borravaló címén a felszolgálóknak fizetett összeget – a 2-es pont szerint – pedig egyéb személyi jellegű kifizetésként kell kimutatni (a kérdés szerinti bizonylatok is erről szólnak!). (Gazdasági esemény a borravaló kifizetése is, amelyet a kettős könyvvitel szabályai[…]

Részlet a válaszából: […] szabályok szerint kell megállapítani, figyelemmel az Szja-tv. 10. és 11. számú mellékletében foglaltakra. A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában a megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyijövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét bevallja, és megfizeti az adót.Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít, tehát megvalósul a speciális jogutódlás, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan:a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyszemélyes kft. tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket a kft. alapító okiratában rögzít;b) egyéni vállalkozóként megállapítja az adókötelezettségét.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén:a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint –,b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjábólnem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyszemélyes kft. tulajdonába adott eszközaa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek;ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül;b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyszemélyes kft. tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett[…]

Részlet a válaszából: […] között kimutatott energiamegtakarítás értékét anyagköltségkénti elszámolással csökkenteni kell, egyidejűleg az így anyagköltségként elszámolt összeggel a halasztott bevételként – ilyen címen – elhatárolt egyéb bevételt is meg kell szüntetni a passzív időbeli elhatárolás egyéb bevételkénti elszámolásával.A részletekre a válasz a következő:Helyes, hogy az auditálás után a HEM-et anyagként készletre veszik az audit szerinti bekerülési értéken az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként el kell határolni, itt az értékesítésig, az átadásig.A HEM értékesítéskori bevétele nem egyéb bevétel, hanem az áfa felszámításával számlázott ellenérték, amelyet árbevételként kell kimutatni, és a halasztott bevételként elhatárolt (a HEM értékesítéssel arányos részét) egyéb bevételként meg kell szüntetni. A HEM értékesítésekor tehát árbevételt és egyéb bevételt is ki kell mutatni (az energiamegtakarítás értékesítésekor realizálódik ténylegesen a beruházással elért megtakarítás az adózás előtti eredményben).Válasz a könyvvizsgáló véleményére: valószínű, hogy nem vette figyelembe a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményét, minden gazdasági eseményt könyvelni kell, a HEM-hez való hozzájárulást is, az nem mérlegen kívüli tétel.A második kérdésre a válasz:Kezdjük azzal, hogy minden gazdasági eseményt (műveletet) könyvelni kell, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján.A kérdés szerint a HEM-et szabályszerűen kiállított bizonylat alapján veszik nyilvántartásba (helyesen). Egyértelmű, hogy a készlet csökkenését is csak szabályszerű bizonylat alapján lehet könyvelni.Az energiaszolgáltatónak történő átadáskor – az ide-oda való számlázás helyett – az a megfelelő, ha a számviteli előírásokkal összeegyeztethető:a) az energiaszolgáltató a fogyasztásról olyan számlát állít ki, amely magában foglalja a PKD-díjat is azzal, hogy azt a fogyasztó (a társaság) HEM átadásával egyenlíti ki;b) a fogyasztó (a társaság) az energiaszolgáltató – áfa nélküli – teljes értékű (a PKD díját is magában foglaló) számláját számolja el anyagköltségként (a szolgáltatás díja), és a számla HEM-mel csökkentett összegét fizeti meg;c) a fogyasztónak (a társaságnak) számláznia kell az áfa felszámításával a HEM-et a megállapodás szerinti értéken, az áfa nélküli értéket árbevételként elszámolni, és követelésként kimutatni az energiaszolgáltatóval szemben (kapcsolódóan kivezeti az „értékesített”, itt beszámított HEM arányos készletértékét az eladott áruk beszerzési értékeként, a halasztott bevételként elhatárolt HEM arányos részét pedig visszavezeti az egyéb bevételek közé);d) az energiaszolgáltatóval történő egyeztetéskor az energiaszolgáltatóval szembeni [a) pont szerinti] kötelezettséget az energiaszolgáltatóval szembeni [c) pont szerinti] követelését összevezeti (beszámítja), és a különbözetet – a már leírt módon – rendezik.A számviteli fegyelmet sérti meg az energiaszolgáltató akkor, ha nem a teljes szolgáltatási díjról állítja ki havonta a számlát, azaz ha az nem tartalmazza a PKD-díjat.A[…]

Részlet a válaszából: […] vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.3. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelőknek engedélyeztetni kell a tevékenységüket, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra csak bejelentési kötelezettség van az MNB felé.4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) kell megállapítani. A számítás során keletkező pozitív különbözet nem realizált eszközérték-növekménynek minősül, de nem adóköteles jövedelem.5. A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenes ági rokona, felesége vagy testvére.A jövedelemadózási szabályokat az Szja-tv. 65/C. §-a tartalmazza. A kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása kapcsán vizsgálandó, hogy:– Az adott vagyonelem kiadására mikor került sor? A vagyonátadást követő 5 éven belül vagy azon túl?– A vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekmény meg lett-e állapítva?– A vagyonkiadás az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában valósul-e meg?Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles:– 5 éven belüli, az indulótőke[…]

Részlet a válaszából: […] saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az indulótőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az indulótőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az indulótőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg vagyonkezelővel szembeni tartós követelés keletkezik. A vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonrendelőnél – és nem a kezelt vagyon terhére – igénybe vett szolgáltatásként és a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségként kell figyelembe venni, illetve kimutatni. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül[…]

Részlet a válaszából: […] céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék stb.), amely átmeneti különbözetek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló – azaz végleges – különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.A halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke főszabály szerint megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével, mivel arról feltételezni kell, hogy realizálódik. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke azonban kevesebb is lehet a számított értékénél, mivel abban az esetben számolható el halasztott adókövetelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti év(ek)ben a vállalkozó olyan adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető például az elhatárolt veszteség, illetve az adókedvezmények összege.Amennyiben a vállalkozás a jövőben is várhatóan jövedelem- (nyereség-) minimum alapján állapítja meg a társaságiadó-fizetési[…]

Részlet a válaszából: […] szerint az ingatlan megszerzése visszterhesvagyonátruházásiilleték-köteles. Az illetéket az ingatlan szerzője köteles megfizetni, mértéke általában 4%.A Ptk. és az Szt. előírásai alapján az osztalékfizetésről a számviteli beszámoló elfogadásakor dönthet a tulajdonos, akkor is, ha egyszemélyes a kft. A döntést természetesen írásba kell foglalni, és a beszámolóval együtt közzé kell tenni. (Itt az szerepel, hogy döntött, ez a 2023. évi beszámoló elfogadásakor történhetett, vagy korábban! Ha nem akkor, törvényellenesen járt el!)A fizetendő (jóváhagyott) osztalékot az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-a szerint személyi jövedelemadó terheli, amelyet a kft. köteles levonni, bevallani és befizetni, akkor is, ha az osztalékot a tulajdonos természetben kapja meg (ehhez ezt a magánszemélynek a kft.-hez be kell fizetnie). A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdése és az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor az a fölötti jövedelem (osztalék) után nem kell szociális hozzájárulási adót levonni, bevallani és befizetni.Egyértelműsítsük és könyveljük a választ:a) Az adásvételi szerződés alapján az ingatlan átadását számlázni kell piaci értéken az áfa felszámításával (vagy áfamentesen, ha annak a feltétele teljesül): T 311 – K 961 30.000 E Ft;– ki kell vezetni az ingatlan könyv szerinti értékét: T 861 – K 131 8000 E Ft;– az eredménykimutatásban a 961 és 861 számlák különbözete mutatható ki: 22.000 E Ft;– az adózás előtti eredményt növelő tételként kell a 22.000 E Ft-ot számításba venni.b) A szabályszerűen jóváhagyott osztalék előírása kötelezettségként: T 413 – K 4792 15.000 E Ft;– a személyi jövedelemadó levonása: T 4792 – K 462 2250 E Ft;– a szociális hozzájárulási adó: a kérdésben[…]

Részlet a válaszából: […] 453;= a pénzügyi rendezést követően az előleg áfáját be kell vallani, és azt is könyvelni kell forintban, a devizában meghatározott áfaértéknek a pénzügyi rendezéskor érvényes – választott – devizaárfolyamon forintra átszámított összegben: T 3689 – K 467;= ha a devizában kapott előleg a mérlegfordulónapon fennáll, a mérlegfordulónapig nem volt számlakibocsátás, akkor a mérlegfordulónapi értékelés keretében a devizában kapott előleg teljes devizaértékét át kell értékelni (a 463. számlán lévő összeg) az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint, és árfolyam-különbözetet kell a devizában kapott előleg teljes összegére elszámolni;= tekintettel arra, hogy az áfa miatti követelés (a 3689. számlán) forintban van (a fizetendő áfát forintban vallották be, és ez a bevallás véglegesnek tekintendő), a 3689. számlán kimutatott (beszámításra kerülő fizetendő áfát) értéket nem kell átértékelni;– a devizában kibocsátott, a szerződés szerinti teljes összegről kiállított számla devizaösszegét a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és a vevők számlával szemben a teljes összeget könyvelni (és nem az előleggel csökkentett összegben), célszerűen két tételben:= a devizában elismert és forintra átszámított értéket (ellenértéket) árbevételként: T 313 – K 91-92;= az ellenérték teljes áfáját: T 313 – K 467;– ezt követően történhet az előleg beszámítása a nyilvántartási devizaárfolyamon:= a devizában kapott előleg teljes összegében, de két tételben könyvelve;= a kapott előleg áfával csökkentett összege: T 453 – K 313;= a kapott előleg áfája: T 453 – K 313, utóbbihoz kapcsolódó tétel a már bevallott áfa nyilvántartás szerinti árfolyamon: T 467 – K 3689;= a kapott előleg beszámításakor a 313. és a 453. számlán is lehet árfolyam-különbözet, amelyet rendezni kell: T 313 – K 9762, illetve T 8762 – K 313, valamint: T 453 – K 9762, illetve: T 8762 – K 453;– devizában kapott előleg áfája a 3689. számlán nyilvántartási árfolyamon szerepel a Tartozik oldalon, az előleg teljesítésbe történő beszámításakor is a nyilvántartási árfolyamon könyvelünk a Követel oldalon, így ebből nem adódhat árfolyam-különbözet;– a számlázott teljes áfaösszeget viszont a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell könyvelni;– a 467. számláról az előleg áfáját a nyilvántartási árfolyamon számítjuk be (T 467 – K 3689);– így a devizaelőleg áfájának a teljesítéskori árfolyamon számított értéke és a nyilvántartási árfolyamon számított értéke közötti különbözettel a 467. számlán lévő értéket árkülönbözet elszámolásával módosítani kell: T 467 – K 9762, illetve T 8762 – K 467;– a módosítás után a 467. számlán a számlázott áfa devizaértéke és a devizában kapott előleg[…]

Részlet a válaszából: […] a magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi) jelen esetben nem jönnek szóba, ezért az üzemben tartásba adott, magyar hatósági nyilvántartásban (a magyar járműnyilvántartásban) szereplő személygépkocsi utáni cégautóadó alanya a tulajdonos, A Kft. [Megjegyezzük, a Gjt. 17/D. § c) pontja szerinti, a személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó szervezetet megillető cégautóadó-mentességet nem lehet figyelembe venni, mert egyfelől a B Kft. nem vásárolta meg az A Kft. személygépkocsiját, másfelől pedig azért, mert ha be is szerezte volna, a vásárlás célja akkor sem továbbértékesítés lett volna.]A költséget, ráfordítást annál[…]