93 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] 453;= a pénzügyi rendezést követően az előleg áfáját be kell vallani, és azt is könyvelni kell forintban, a devizában meghatározott áfaértéknek a pénzügyi rendezéskor érvényes – választott – devizaárfolyamon forintra átszámított összegben: T 3689 – K 467;= ha a devizában kapott előleg a mérlegfordulónapon fennáll, a mérlegfordulónapig nem volt számlakibocsátás, akkor a mérlegfordulónapi értékelés keretében a devizában kapott előleg teljes devizaértékét át kell értékelni (a 463. számlán lévő összeg) az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint, és árfolyam-különbözetet kell a devizában kapott előleg teljes összegére elszámolni;= tekintettel arra, hogy az áfa miatti követelés (a 3689. számlán) forintban van (a fizetendő áfát forintban vallották be, és ez a bevallás véglegesnek tekintendő), a 3689. számlán kimutatott (beszámításra kerülő fizetendő áfát) értéket nem kell átértékelni;– a devizában kibocsátott, a szerződés szerinti teljes összegről kiállított számla devizaösszegét a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és a vevők számlával szemben a teljes összeget könyvelni (és nem az előleggel csökkentett összegben), célszerűen két tételben:= a devizában elismert és forintra átszámított értéket (ellenértéket) árbevételként: T 313 – K 91-92;= az ellenérték teljes áfáját: T 313 – K 467;– ezt követően történhet az előleg beszámítása a nyilvántartási devizaárfolyamon:= a devizában kapott előleg teljes összegében, de két tételben könyvelve;= a kapott előleg áfával csökkentett összege: T 453 – K 313;= a kapott előleg áfája: T 453 – K 313, utóbbihoz kapcsolódó tétel a már bevallott áfa nyilvántartás szerinti árfolyamon: T 467 – K 3689;= a kapott előleg beszámításakor a 313. és a 453. számlán is lehet árfolyam-különbözet, amelyet rendezni kell: T 313 – K 9762, illetve T 8762 – K 313, valamint: T 453 – K 9762, illetve: T 8762 – K 453;– devizában kapott előleg áfája a 3689. számlán nyilvántartási árfolyamon szerepel a Tartozik oldalon, az előleg teljesítésbe történő beszámításakor is a nyilvántartási árfolyamon könyvelünk a Követel oldalon, így ebből nem adódhat árfolyam-különbözet;– a számlázott teljes áfaösszeget viszont a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell könyvelni;– a 467. számláról az előleg áfáját a nyilvántartási árfolyamon számítjuk be (T 467 – K 3689);– így a devizaelőleg áfájának a teljesítéskori árfolyamon számított értéke és a nyilvántartási árfolyamon számított értéke közötti különbözettel a 467. számlán lévő értéket árkülönbözet elszámolásával módosítani kell: T 467 – K 9762, illetve T 8762 – K 467;– a módosítás után a 467. számlán a számlázott áfa devizaértéke és a devizában kapott előleg[…]

Részlet a válaszából: […] könyvelni: T 384 – K 355, az átutalás napjával.Ázsióval történő jegyzett tőke esetén, a jegyzett tőkét meghaladó ázsió összegét (a jegyzési érték és a névérték különbözetét) az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni, az Szt. 36. §-a (3) bekezdése szerint a cégbejegyzés időpontjával történik akkor is, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően történt. A kérdés szerint az ázsió átutalása is 2025. 02. 01. napjával, tehát a jegyzett tőke emelését megelőzően történt, ezért az átutalt 2000 egységet az érintett társaságnál kötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 4792), majd a cégjegyzékbe történt jegyzett-tőke-emelés bejegyzésének időpontjával, 2025. 02. 15-ével kell a tőketartalék javára könyvelni (T 4792 – K 412).Egyszerűbb a könyvelés a tulajdonos társaságnál. A tőkeemelésre szánt összeget is, az ázsiót is akkor kell könyvelni, amikor az összeg átutalásra kerül. Eltérés van azonban abból adódóan, hogy az átutalás a tőkeemeléssel érintett társaságnál a jegyzett-tőke-emelést a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyezték-e vagy sem. Ez egyébként a 36. § hivatkozott előírásaiból következik. (Nyilvánvaló, hogy addig nem beszélhetünk befektetésről, amíg a befektetés a cégbíróságon a cégjegyzékben[…]

Részlet a válaszából: […] kifizetéseknél a hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor. A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló adatainak ismeretében, az abban kimutatott vagyon alapján) kívánják kiadni, akkor a vagyonkiadáshoz közbenső mérleget indokolt készíteni, és a kiadható vagyon[…]

Részlet a válaszából: […] elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.Ugyanakkor az Áfa-tv. 196/F. § (4) bekezdése szerint az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően mindazon ügyleteket illetően, amelyeket az adóalany még a pénzforgalmi elszámolás megszűnését megelőzően teljesített, viszont az ellenérték a megszűnés időpontjáig nem került kiegyenlítésre, a fizetendő adót a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint kell megállapítani, kivéve, ha a pénzforgalmi elszámolás megszűnése az alábbi esetek miatt következik be:a) a jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például alanyi adómentes jogállást választ),b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,c) tevékenységét szünetelteti, vagyd) jogutód nélkül megszűnik.A kérdés szerinti esetben ennek megfelelően azt szükséges megvizsgálni, hogy a kimenő számlák esetében van-e olyan ügylet, amelyet az adóalany a pénzforgalmi elszámolás megszűnése előtt teljesített, ugyanakkor az ellenérték megfizetésére csak a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően került sor. Ha ugyanis a 2025-ben rendezett számlák között van olyan ügylet, amelynek teljesítési időpontja a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására jogosító értékhatár meghaladását megelőző időpontra esik, azzal összefüggésben nem szükséges önellenőrzést végezni, hanem azt az ellenérték megtérítésének időpontjának figyelembevételével lehet a bevallásba beállítani.Amint a kérdésben is történik arra utalás, a levonási jog gyakorlásával összefüggésben is felmerülhet, hogy a ki nem egyenlített számlákon előzetesen felszámított adó hogyan vonható le. Ha a pénzforgalmi elszámolás az értékhatár meghaladása miatt szűnik meg,[…]

Részlet a válaszából: […] fizetett egyéb összegeket) is az egyes telkek között megosztani. Legalább 35 helyrajzi számon nyilvántartott telek lesz a főkönyvi nyilvántartásban, amelyek nyilvántartás szerinti értéke – az eddigiek alapján – a telek bekerülési értéke, a telekmegosztással összefüggően felmerült költségek adott telekre jutó hányada, esetleg a telekhez kapcsolódó többletköltségek.2. Vízjogi eljárás engedélyezése, feltételezhetően a vásárolt földterület egészével függ össze, ezért a vízjogi eljárás engedélyezésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a telekmegosztással kapcsolatos beruházási költségek között indokolt – azok felosztása előtt – számításba venni.3. Csapadékcsatorna kitűzése.Mivel a csapadék elvezetésére szolgáló csatornát majd egyéb építményként kell kimutatni, a csapadékcsatorna kitűzésével kapcsolatosan felmerülő költségeket beruházásként kell elszámolni, a beruházások között elkülönítetten kell kimutatni mindaddig, amíg a csatorna el nem készül, majd a csapadékcsatorna bekerülési értékét fogja növelni.4. Lakópark területén építési és társasházi telkek infrastruktúrájához szükséges közművezetékek, víz- és szennyvízcsatorna-hálózat elkészítése.A felmerülő költségek elszámolásánál abból kell kiindulni, hogy a lakóépületen kívüli közművezetékeket (víz-, villany-, gázhálózatot), a szennyvízcsatorna-hálózatot megépítése után az ezen hálózatot működtető cégnek tárgyi eszközként kell majd átadni. Ezért az ezek bekerülésével kapcsolatos költségeket is közművenként külön-külön kell nyilvántartani. Ehhez az szükséges, hogy már a felmerülő költségeket is elkülönítetten kell a beruházások között kimutatni, gyűjteni mindaddig, amíg azok üzemképes állapotban az üzemeltetőnek nem adhatók át.5. ÉMÁSZ áramhálózati kft. csatlakozási díj.A számviteli előírások szerint a tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, így a csatlakozási díjat is, természetesen telkenként. Az ÉMÁSZ tájékoztatását kell kérni ahhoz, hogy a csatlakozási díjat mely telkek figyelembevételével számította fel, illetve a jövőben megépítésre kerülő épületeket mikor, mikortól veszi számításba az újabb csatlakozási díj megállapításánál. Ez utóbbiak a csatlakozási díj – telkenkénti – értékcsökkenési leírása elszámolásánál, esetleg a telek későbbi értékesítésénél fontosak.6. Lakóutcák, parkoló, út, gázellátás, víz-, szennyvízellátás engedélyezésének egyesített tervei:– az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket a 4. pont szerinti közművek bekerülési költségei között indokolt számításba venni, elsődlegesen beruházási ráfordításként elszámolni.7. Útépítési engedély (magánút).A lakóutcák megépítésével egyidejűleg vagy egyéb módon megépített utak költségeit is elkülönítetten kell kimutatni a beruházási számlán, addig nem lehet magánútról beszélni, amíg az üzemkész állapotban nincsen, és térítés nélkül a magánutat üzemeltetők rendelkezésére nem bocsátották. Így az útépítési engedélyezéssel kapcsolatos költségek is az útépítés költségébe tartoznak, azaz beruházásként számolandók el.8. Telkek (helyrajzi számonként) kerítésének elkészítése,[…]

Részlet a válaszából: […] szereplő követelések értéke. Így az Szja-tv. 49/A. § (4) bekezdés a) pontja alapján vállalkozói bevételnek számít a nem pénzbeli hozzájárulásként a kft. tulajdonába adott, a leltárban feltüntetett készleteknek és a tételes kimutatásban szereplő követelésnek a kft. alapító okiratában meghatározott értéke. A kft. könyveiben a követelés már a kettős könyvelés szabályai szerint jelenik meg, azaz ő már nem fogja ezt leadózni, csak hozzá folyik be a bevétel. A kft. sajáttőke-oldalon csakis jegyzett tőkét és tőketartalékot szerepeltethet. A kft. legalább 3 millió Ft jegyzett tőkével hozható csak létre. A kft. szabad döntésére van bízva, hogy mekkora legyen a jegyzett tőke. Tőketartalék az Szt. 36 § (1) bekezdés b) pontja értelmében[…]

Részlet a válaszából: […] követelés névértéke –, a 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban kell nyilvántartásba vennie.A számviteli törvény előírása alapján a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott eszközöket is értékkel ki kell mutatni a könyvekben és a mérlegben.Mivel a „Vevő” Kft. ingyen szerezte meg a követelést, ezért a térítés nélkül kapott követelés állományba vételét az átadás-átvétel időpontjával piaci értéken a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben állományba kell venni. Piaci érték ebben az esetben a várható befolyási összeg. A számviteli törvény 45. §-a (1) bekezdés c) pontjának az előírása alapján a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt térítés nélkül kapott eszközök értékét, majd az így kimutatott halasztott bevétel összegét – a számviteli törvény 45. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján – a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ennek megfelelően az elhatárolt bevételt akkor kell feloldani, ha például a követelésre értékvesztést számolnak el, illetve a követelést behajthatatlan követelésként kivezetik a könyvekből, vagy ha a követelés valamilyen más jogcímen kikerül a könyvekből (engedményezik, apportálják, térítés nélkül átadják stb.). A mindenkor elszámolt veszteség összegével azonos összegben kell a bevételt feloldani, így az eredményhatásnak minden esetben nullának kell lennie. A számviteli törvény hivatkozott előírásainak következménye, hogy a térítés nélkül kapott követelések ugyan a könyvekben és a mérlegben értékkel kimutatásra kerülnek, azonban az állományba vételnek eredményhatása nem lehet. Az elhatárolt bevételt ugyanolyan bevételként kell feloldani, amilyen bevételből az időbeli elhatárolás alá került.A vásárolt követelés pénzügyi rendezésekor az adós által fizetett összeggel az egyéb követelés összegét kell csökkenteni, és ezzel egyidejűleg a 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban nyilvántartott követelés összegét is módosítani kell.A vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan kapott összeget a számviteli törvény 84. §-a (7) bekezdés m) pontjának az előírása alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. Mindaddig, amíg a vásárolt[…]

Részlet a válaszából: […] ismerte a lízinggel kapcsolatos elszámolási szabályokat.A lízingbe vételt már bemutattuk. A lízingbe vevő a lízinget finanszírozó cégnek (a lízingbe adónak) számla alapján lízingdíjat fizet, jellemzően havonta, amely két részből tevődik össze: egyik eleme a törlesztőrészlet, a másik eleme pedig a kamat (kezelésiköltség-része nincs!!, még akkor sem, ha kezelésiköltség-támogatást is kap).A törlesztőrészlettel a hosszú lejáratú kötelezettséget kell csökkenteni: T 448 – K 454, a kamatot pedig kamatként kell könyvelni: T 873 – K 454. (Kezelési költség nem lehet, ezért tehát azt könyvelni sem lehet!)A lízingcég által feltüntetett kezelési költség – feltételezzük, hogy – a törlesztőrészlet lehetne, de törlesztőrészletről nincs szó!A lízingbe adónak tehát– a havonta törlesztendő részletet és– az esedékes kamatot kell közölnie,a kft.-nek pedig megfizetnie. A kezelési költség lízing esetében értelmezhetetlen. Mivel a lízingbe adó pénzügyi társaság, elképzelhető, hogy külön kezelési költséget is felszámít, amit bankköltségként indokolt elszámolni (T 532), de külön kell kezelni.A kapott támogatást, amennyiben az kamattámogatás is, és bankköltségnek minősülő kezelésiköltség-támogatás is, akkor nem kell megbontani, egy összegben könyvelendő, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolandó, az időbeli elhatárolást a kamat és a kezelési költség egészéhez viszonyított arányban kell megszüntetni.Egyéb esetben külön kell kimutatni a kamattámogatást, illetve az egyéb támogatást, mindkét összeget időbelileg elhatárolni, az elhatárolást pedig költség-, illetve ráfordításarányosan megszüntetni, feltételezhetően a lízing időtartama alatt.Összefoglalóan: Helytelen a könyvelésük! Egyrészt azért, mert a zárt végű lízing keretében könyvelendő tételek lényeges elemeinek a könyvelése hiányzik (beszerzés, törlesztés, aktiválás), másrészt a lízinggel kapcsolatosan könyvelt tételek gazdasági tartalma nincs meghatározva, nem utolsósorban azért, mert a támogatás elszámolása hiányzik, vagy jogszabályellenes.A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint akkor csökkenthető az adóalap a lízingelt[…]

Részlet a válaszából: […] előírása szerint az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és az átalakulás napja közötti időszak egy üzleti évnek minősül.]Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a letétbe helyezési, illetve a közzétételi kötelezettségének, és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, akkor a számviteli törvény 154. §-a (11) bekezdésének az előírása alapján harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 81. §-a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a törvényes állapot helyreállítása érdekében az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a vállalkozót, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A Ctv. szabályaiból következik, hogy a pénzbírságolás a végleges vagyonmérleg be nem nyújtása esetén is fennáll.Ezen túlmenően a számviteli törvény szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztására az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 227. §-a tartalmaz előírást, mely szerint az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli,[…]

Részlet a válaszából: […] ellenérték (nulla kamat) alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel (a kölcsön időtartamára számított piaci kamattal)– a kölcsönnyújtó „B” növeli,– a kölcsönt igénybe vevő „A” cég csökkentiaz adózás előtti eredményét. (A kölcsönnyújtást könyvelni kell!)Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha a „B” cég az „A” cég kötelezettségét kiegyenlíti. Ez esetben – természetesen szerződéssel alátámasztott – tartozásátvállalás történik, amit úgy kell könyvelni, hogy az átvállalt kötelezettséget a pénzügyi rendezéskor a „B” cég egyéb ráfordításként számolja el, az „A” cég pedig a „B” cég által kiegyenlített kötelezettséget elengedett kötelezettségként egyéb bevételként mutatja ki. Ez esetben az átvállalt (kiegyenlített) teljes kötelezettség összegével a „B” cégnél növelni, az „A” cégnél csökkenteni kell az adózás előtti eredményt.Kölcsönnyújtás esetén a „B” cég a kölcsön összegét visszakapja a kölcsönszerződés szerint, így végleges vesztesége az elmaradt kamat és annak az adóalap-növeléssel járó társaságiadó-fizetési kötelezettsége.Tartozásátvállalásnak[…]