Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet a válaszából: […] számára történő eladása az értékesítés általános szabályai szerint valósul meg. Ehhez a lízingbe adónak számláznia kell a vevő munkavállaló felé a személygépkocsi – áfát is magában foglaló – piaci értékét (a kérdés szerint 20 millió forintot). A számla szerinti piaci értékből a munkavállaló téríti meg a könyv szerinti értéket (8 millió forintot), a különbözetet (12 millió forintot) pedig a cég vállalt magára. A magánszemélyt terhelő kötelezettség átvállalása a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.Tekintettel arra, hogy a 12 millió forintot a lízingbeadó (itt eladó) felé kell megfizetni, a 12 millió forint nettó jövedelemnek minősül, amelyet a jövedelem megállapításához fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget személyi jövedelemadó, bérjárulékok, szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a 08-as havi bevalláson kell bevallani.A felbruttósított összeg könyvelése: T 521 – K 471, az ezt terhelő személyi jövedelemadó, járulékok könyvelése: T 471 – K 462, T 471 – K 463-1, a szociális hozzájárulási adó elszámolása: T 561 – K 463-8. Ezek után a 471. számlán marad a nettó jövedelem, amelyet a cég átutal a munkavállalójának, vagy a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Számla nélküli tételek könyvelése

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] vagy „Y” összeget leemeltek „B” részére, fizettek a bankkártya használatával. Ezeket a tételeket könyvelni kell a pénzeszköz csökkenésével az „A”-val, a „B”-vel szembeni követelésként. Természetesen a cégvezetőnek kell a hiányzó számlák listáját megküldeni, de azzal, hogy ha nem kapja meg a könyvelő a számlákat rövid határidőn belül, akkor az így kimutatott kifizetéseket – mint nem fejlesztésre átadott pénzeszközöket – kell könyvelni, és a kifizetés adóit is meg kell fizetni, a hiányzó számlák szerinti előzetesen felszámított áfa sem vonható le. (A hiányzó számlák költségként nem számolhatók el. Adózási szempontból pedig fontos, hogy kinek történt a számla nélküli kifizetés.)Természetesen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Készpénzes fizetés-e a bankkártyával történő fizetés?

Kérdés: Kiskereskedelemben a céges bankkártyával történő ellenérték-kiegyenlítés (készpénzfizetési számla készül) a pénzmosás szabályai szerint készpénzes fizetésnek minősül-e, ha eléri vagy meghaladja éves szinten a 2017. évi LIII. tv.-ben meghatározott korlátot? (Valódi készpénz nincs az ügyletben.)
Részlet a válaszából: […] kérdésben leírtak szerint bankkártyás fizetés történik, így a vásárlás ellenértéke a vállalkozás bankszámlájára fog befolyni, ezért az pénzmosási szempontból nem minősül készpénzes ügyletnek. Nem minősül készpénzes ügyletnek az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelési jogviszony egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] vagyonrendelő magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt meg kell állapítani. A vagyonrendelés keretében a vagyonrendelő az ingatlan bekerülési értékének (amelyen a vagyonkezelő nyilvántartásba veszi azt a kezelt vagyon könyveiben) megállapítása során szabadon eldöntheti, hogy az ingatlant annak eredeti beszerzési értékén vagy a piaci értékére felértékelve viszi be a kezelt vagyonba. Amennyiben a vagyonrendelő úgy dönt, hogy felértékeli az ingatlant, akkor kell megállapítani az úgynevezett nem realizált eszközérték-növekményt, vagyis a vagyonrendelő által az ingatlan megszerzésére fordított összeg (jellemzően annak vételára) és a vagyonkezelésbe adáskori piaci értéke közötti különbséget. Ez az eszközérték-növekmény akkor válik adókötelessé, ha az ingatlant érintő vagyonkiadásra a vagyonrendelést követő 5 éven belül kerül sor. Abban az esetben pedig, ha az ingatlan (illetve annak esetleges értékesítése esetén az annak helyébe lépő vagyoni érték) legalább 5 évig a kezelt vagyon része marad, akkor az ezt követő vagyonkiadáskor az eszközérték-növekmény után már nem kell adót fizetni, és a vagyonkezelő ezen eszközérték-növekményt törli is a kezelt vagyon nyilvántartásaiból.3. Az Áfa-tv.-nek a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó szakaszait az Áfa-tv. 17. § (5) bekezdése és a 18. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. Ezek szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, amikor a kezelt vagyont bizalmi vagyonkezelő részére átadják, valamint a kezelt vagyon vagy annak haszna egésze, vagy annak egy része a vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére kiadásra kerül. Ez azonban nem automatikus, hanem a törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében leírtak szerint kell megtörténnie. Amennyiben az itt leírt feltételek közül bármelyik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Otthonteremtési támogatás könyvelése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
Részlet a válaszából: […] elszámolását felejtette el könyvelni a kérdező az utolsó tétel előtt. Az utolsó tétel pontosításával a következő lett volna:– személyi jövedelemadó bevallása: T 559 – K 462 és befizetése: T 462 – K 384;– szociális hozzájárulási adó bevallása: T 561 – K 463–8, befizetése: T 464–8 –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Visszahozott alkatrész cseréjének mi a teljesítési időpontja?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Járműveket, alkatrészeket értékesít, és gépjárműjavítási szolgáltatást nyújt. A kérdéseim számlázással kapcsolatosak:
1. Ha az ügyfélnek a 12. hóban kiállítottunk egy számlát, amin különböző cikkszámú alkatrészek szerepelnek, majd a vevő január közepén ezekből 1 db árut visszahozott, mert nem lett megfelelő, és cserélné egy másik termékre, akkor a teljesítési dátumok hogyan alakulnak a sztornó és az új számla esetében? Kötelező visszatenni a 12. hóra a teljesítést attól függetlenül, hogy a terméket januárban hozta vissza, és a leltár addigra már lezajlott? Mi a helyes számlázás a teljesítéseket illetően, amit a NAV is elfogad?
2. A vevő 2024-ben előleget fizetett gépjárművásárlásra, azonban a jármű csak 2025-ben érkezett meg, és lízingkonstrukcióban vásárolta meg, ami azt jelenti, hogy a bankra szóló végszámla és a befizetett előleg az önerő részét képezi. Jelenleg úgy járunk el, hogy a bankra szóló végszámla teljesítési dátumával 2025-ben sztornóztuk a befizetett előlegszámlát, hisz maga az ügylet nem hiúsult meg, csupán átalakult. Ez így helytálló, vagy kötelező az eredeti 2024-es teljesítési dátumra sztornózni az előlegszámlát? (Nagyon sok ilyen ügyletünk van, és az anyavállalatunk nem engedi, hogy az előző, lezárt időszakokra könyveljünk vissza.)
Részlet a válaszából: […] az esetben merül fel korrekció szükségessége, ha a számlán az értékesített terméket egyedileg (például cikkszám megadásával) azonosították.Eltérő következményekkel bír, ha az eredeti terméket egy attól különböző jellemzőkkel bíró másikra cserélik. Ezen esetben ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a minőségi kifogással érintett terméket illetően a jogosult elállt az eredeti szerződéstől, és ezzel együtt új terméket vásárol. Az új vásárlás pedig új adóköteles termékértékesítésként esik adókötelezettség alá, amelynek az ellenértékét már részben vagy teljes egészében pénzügyileg rendezték. Ezen esetben az eredetileg kibocsátott számlát, a minőségi kifogással érintett terméket illetően korrigálni kell, illetve a korábban megfizetett adó elszámolását az Áfa-tv. 153/B. §-ában előírtak szerint kell elvégezni, vagyis az adóalany által korábban megállapított és bevallott adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll. Emellett az új értékesítésről egy új számlát kell kibocsátani, hiszen ezen értékesítés egy új, önálló termékértékesítésnek minősül, önálló teljesítési időponttal, azzal, hogy a teljesítés időpontját főszabály szerint a termék átadásának időpontja képezi.A kérdésben szereplő második esetben megállapítható, hogy a felek gépjármű értékesítésére kötnek szerződést, amelyre tekintettel a vevő előleget fizet az értékesítő részére. Ugyanakkor az eredeti tervekkel ellentétben a gépjárművet végül a vevő lízingszerződés keretében veszi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Bankszámlás forgalom könyvelése

Kérdés: A cég automatikusan számlát vagy elektronikus nyugtát állít ki az ügyfelei részére egy internetes szolgáltatási felület fizetős igénybevétele esetén. (A vevők minden esetben bankkártyával fizetnek online.) A számlák bemennek a NAV-hoz, a nyugták nem. Ez majd csak a második félévtől történik meg, ezért külön kezeljük ezeket. A számlák esetében a könyvelőprogramban megjelenő fizetési mód (egyéb) és a számlaszám első karakteréből tudom, hogy az említett bevételhez kapcsolódnak. Létrehoztam egy 367-es főkönyvi számot bankkártyás forgalom néven, és ezt hozzárendeltem a pénztárforgalomhoz. (Így lett egy 367-es technikai pénztáram.) Az említett vevőszámlákat nem a vevő főkönyvi számra, hanem az említett 367-es főkönyvi számlára könyvelném (T 367 – K 912 és K 467). A nyugták esetében pedig a havi több száz tételes mennyiséget könyvelném ebbe a pénztárba egy utolsó tételként egy összegben, minden hónap utolsó napján. (Természetesen analitikával alátámasztva: T 367 – K 912 és K 467.) Banki oldalon (Barion: ebben a bankban jelennek meg a vevők által fizetett összegek, más bevétel/kiadás nem, csak átvezetés és bankköltség) pedig a több mint 300 oldalas bankkivonatnak megnézem a + forgalmát, és mivel csak átvezetés, bankköltség és a kapcsolódó nyugta/számla kiegyenlítése van rajta, mindent a helyére könyvelnék, három tételben. (Bevétel a 367-re, a többi értelemszerűen a helyére: 389 és 532.) T 3842 – K 367 stb. Hónap végén csak az utolsó el nem számolt bevétel szerepelhet a 367-es főkönyvi számon, és ezen logika mentén több ezer nyugta-számla is viszonylag könnyen kezelhető. Helyesen járok el, ha a leírtak alapján könyvelem majd 2026-ban a bankkártyás forgalmat?
Részlet a válaszából: […] cég automatikusan számlát vagy elektronikus nyugtát állít ki az internetes szolgáltatási felület igénybevétele esetén. Ez az első gazdasági esemény, amelyet szabályszerűen könyvelni kell számlánként, illetve elektronikus nyugtánként a vevővel szemben: T 311 – K 91-92 és T 91-92 – K 467. (Feltételezve, hogy az igénybevétel teljesítés is!)A következő gazdasági esemény az, hogy a vevő fizet (átutalja a szolgáltatás ellenértékét), bizonylata ennek a naponkénti bankkivonat (és nem az adott hónapi bankkivonat), mivel a gazdasági eseményt a megtörténte napjával, a hitelintézet értesítése napjával gazdasági eseményenként könyvelni kell a vevővel szemben: T 384 – K 311.Az előbbiektől független a bankköltség, persze azt is könyvelni kell arra az időszakra, amely időszakra azt a bank felszámította.Hó végén a vevők főkönyvi számla[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?
Részlet a válaszából: […] utalvány.Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (2) bekezdése szerint: amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek. Ezt az előírást viszont a (4) bekezdés hivatkozott előírása alapján az adott esetben nem kell alkalmazni.A leírtak figyelembevételével a kérdésre a válasz:Az előállított, elkészült ajándékutalványokat a 0. Számlaosztályban készletre kell venni nulla értéken. (A bekerülési értéket a felmerüléskor igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, a felszámított áfa levonható.)Az ajándékutalványok átadását a nyertes partnereknek csak a 0. Nyilvántartási számlaosztályban kell könyvelni, készletcsökkenés, illetve követelés a partnerrel szemben 25 ezer forintos értéken, partnerenként.Feltételezzük, hogy a cég termékei közül csak olyan termékre lehet az ajándékutalványt beváltani, amelynek az áfával növelt értéke maximum 25 ezer forint.Az utalványok beváltásakor az utalvány ellenében adott termék fizetendő áfáját be kell vallani, az átadott termék áfával növelt értékét pedig a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni: T 552 – K 261, 467, mivel az Szja-tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, az ajándékba adott termék piaci értékének 1,18-szorosát még személyi jövedelemadó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Kaucióról kinek, milyen bizonylatot kell kiállítania?

Kérdés: Cégünk bérleti tevékenységgel foglalkozik, és az ügyfeleinktől a gép értékének függvényében kauciót szoktunk kérni, amit a bérlet lezártával visszaadunk. Kérdésem a kaució bizonylatolásával kapcsolatos.
– Kaució elvétele és visszaadása esetében mi az, amit kötelesek vagyunk adni az ügyfélnek? (Számla, pénztárbizonylat, vagy elég, ha a bérleti szerződésen szerepel az átvett kaució összege?)
– Elegendő-e a digitális tárolás a kaució bizonylatáról a dokumentumkezelő rendszerünkben, vagy papíralapon kell megőrizni?
– Hány év megőrzési idő vonatkozik a kaució dokumentumára?
– Aláírás kötelező? Ha igen, kinek kell kötelezően aláírni a kaució dokumentumát (csak ügyfél, vagy részünkről is alá kell írnia a bérlést intéző kollégának, illetve ügyvezetőnek)? Illetve aláíráson kívül kötelezően kell-e rá bármilyen adat a pénzt befizető-átvevő részéről?
– Ha nekünk is alá kell írni, erre megfelelő a digitális aláírás?
Részlet a válaszából: […] bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A pénzmozgásról kiállított számviteli bizonylat akkor hiteles, ha azt mind a két fél (a pénzt átadó és a pénzt átvevő is) aláírta akár digitálisan, akár kézzel.A számviteli törvény 169. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.A számviteli törvény 166. §-ának (1) bekezdése alapján számviteli bizonylatnak minősül minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A bérleti szerződés és a pénzmozgáshoz kapcsolódó dokumentumok a könyvelést, a számviteli elszámolást támasztják alá, így azok számviteli bizonylatnak minősülnek, ezért 8 évig meg kell őrizni őket.A kérdésből nem derül ki, hogy a számviteli bizonylatok papír formában vagy elektronikus formában kerülnek-e kiállításra, így a megőrzési kötelezettség teljesítését általánosságban lehet megválaszolni.A számviteli törvény 169. § (5) bekezdésének az előírása alapján az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Éttermi vendéglátás formájában adott reprezentációs juttatások

Kérdés: A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. Korm. rendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az ebben meghatározottak alapján bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. A rendelet értelmében az étteremben tartott reprezentációs események (étel, ital) után nem kell megfizetni a 33,04%-os közterhet, amíg a keretbe beleférünk. A keretösszeg úgy került meghatározásra, hogy a juttatás értéke az adóévben nem haladhatja meg az éves összes bevétel 1 százalékát, de maximum a 100 millió forintot. Jól értelmezzük, hogy az összeg az éves bevétel 1%-a, azonban, ha ez az érték meghaladná a 100 millió forintot, akkor a maximum 100 millió forint az irányadó?
Részlet a válaszából: […] legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.A fenti paragrafus (2) bekezdés c) pontja határozza meg, hogy mit kell az adóévben elszámolt éves összes bevétel alatt érteni. Eszerint elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel.Fentiek alapján egyetértünk azzal, hogy az Szja-tv. és a Szocho-tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályai alóli mentesítés arra az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatásra alkalmazható, amely nem haladja meg a juttatónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
13