Végelszámolás lezárásakor ingatlan kiadása

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?
Részlet a válaszából: […] vizsgálni, hogy a közelmúltban a piacon (mások által) eladott hasonló eszköz független felek között milyen értéken cserélt gazdát. Az így meghatározott értéket korrigálni kell az adott társaság eszköze (üzlethelyisége) esetében az értéket befolyásoló eltérő körülmények miatt (például az ingatlan fekvése, közművel való ellátottsága, mérete, felszereltsége miatt).A választott módszer leírását, számítási anyagát kell írásban rögzíteni, a végelszámolást lezáró beszámolóhoz mellékelni. Ha a cégnél választott könyvvizsgáló van, a felelősségének a vagyonértékelés (a piaci érték) helyességére is ki kell terjednie.A tárgyi eszközöket a kötelezettség teljesítésére – ideértve a vagyonfelosztást is – közvetlenül nem lehet kiadni. A vagyonfelosztási javaslatban a forrásoldalon csak kötelezettségek vannak, kötelezettség a felosztható vagyon is.A számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tárgyi eszközt (az üzlethelyiséget) közvetlenül nem lehet a kötelezettség terhére kivezetni, a tárgyi eszközöket csak értékesíteni lehet, vagy térítés nélkül átadni. (Ez utóbbinak a felosztható vagyon kiadásához történő használata értelmezhetetlen!)Az előbbiek figyelembevétele mellett, amennyiben a kérdés szerinti üzlethelyiség megszerzéséhez a tulajdonos ragaszkodik, akkor az üzlethelyiséget – az Áfa-tv. előírásainak a figyelembevétele mellett – áfával vagy áfa nélkül a tulajdonos részére értékesíteni kell piaci értéken, még a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése előtt. Az üzlethelyiség eladási árának áfával növelt összegében a társaságnak követelése lesz a tulajdonossal szemben: T 311 – K 9664, 467, továbbá kötelezettsége az adóhatósággal szemben az áfa összegében. Az üzlethelyiség értékesítésekor természetesen az üzlethelyiség könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 8664 – K 123, majd meg kell állapítani az értékesítés eredményét az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének összegében: T 9664 – K 8664. A különbözet biztosan nyereség lesz az adott esetben, ami a megszűnő társaság adózás előtti eredményének a részét képezi, amely összeg – a társasági adó megfizetése után – a tulajdonost megillető adózott eredmény lesz, és a tulajdonossal szembeni kötelezettség, felosztható vagyon lesz.A vagyon kiadásakor a tulajdonossal szembeni követelés teljesítésébe a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegét be lehet számítani a Ptk. és a számviteli törvény előírásai szerint, és csak a különbözetet (a fizetendő áfa és az arányos társasági adó együttes összegét) kell a tulajdonosnak a társaság részére befizetnie.Végelszámoláskor a társaság megszűnik, így a magánszemély mint volt tulajdonos a vállalkozásából von ki jövedelmet, amelynek adóztatására az Szja-tv. 68. §-át és a Szocho-törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Az adóalap megállapítása során a tulajdonosnak járó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Idegen pénznemben kiállított számla áfájának könyvelése

Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] levonásba az áfabevallásba. Ettől azonban eltérhet a külföldi pénznemben kiállított számla szerinti áfa forintra átszámított összege.Az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy ilyen esetben az előzetesen felszámított áfa könyvelésére a 466. számlát meg kell bontani:– a beérkezett számla külföldi pénznemben kimutatott, és forintra a cég által választott árfolyamon átszámított összegét – a számla könyvelésekor – a 4661. számlára könyvelik, T 4661 – K 454, majd– az áfa bevallásához a külföldi pénznemben kiállított számla forintban feltüntetett áfáját a 4662. számlára könyvelik a 4661. számlával szemben (T 4662[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Külföldről bérelt személygépkocsi bérleti díjának levonható áfája

Kérdés: Egy általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérel egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron. A kft. levonhatja-e a bérleti díj után felszámított áfa 50%-át?
Részlet a válaszából: […] termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyeta) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított,b) termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybe vevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.Az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja alapján a 120. és 121. §-ától függetlenül nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.Fentiek szerint, amennyiben a személygépkocsit a kft. akár csak részben is adóköteles tevékenységéhez (vagyis üzleti célra) használja, a bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százalékáig élhet a levonási joggal. Az idézett jogszabályhelyekből is látható, hogy a levonási jog szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a felek egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak.A cégek közti anya-leány jogviszonynak az adóalap meghatározásánál lehetne szerepe, mivel az Áfa-tv. 67. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Ügyvezető tagi hitelére fizetett kamat adója

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban lévő ügyvezetője nyújtja a tagi kölcsönt, a fizetett kamat a tagnál jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül. A társaságnak a kifizetésre kerülő jövedelmet be kell vallania a 08-as bevallásban, le kell vonni a 15% személyi jövedelemadót és 18,5% tb-járulékot, és a társaságnak meg kell fizetnie a 13% szochót.Általános esetben a tagi kölcsön után fizetett kamat a társaságiadó-alapot nem befolyásolja. Ugyanakkor a jövedelem- (nyereség-) minimum számításakor figyelemmel kell lenni a tagi kölcsön összegének változására. A Tao-tv. 6. § (5) bekezdése értelmében, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választása szerint az adóbevallásának részeként egy, a NAV által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt ad be, vagy az adófizetési kötelezettségét a jövedelem- (nyereség-) minimum 2 százalékában határozza meg. A jövedelem-[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Befektetési jegyek piaci értékelése

Kérdés: Egy társaság a forgatási célú 37-es számlacsoportba könyvelt befektetési jegyeire választhatja-e a valós, azaz a piaci árfolyamon történő értékelést a számviteli politikájában? Ha igen, akkor helyes-e az a gyakorlat, hogy a december 31-i piaci árfolyamon értékelik évente ezeket az értékpapírokat? Azaz, évente nyereség, avagy veszteség kerül elszámolásra. Az így keletkezett nyereség és veszteség jellegű tételek összevontan az értékpapírokra a 87-es vagy 97-es számlacsoportban számolhatók-e el ez esetben?
Részlet a válaszából: […] törvény 3. § (8) bekezdés 5. pontjának az előírása alapján a rövid távú árfolyam-ingadozásból származó nyereség elérése céljából szerzett eszközök kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülnek. Így ebbe tartozik a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés is.A számviteli törvény 59/B. § (4) bekezdés a) pontjának és (6) bekezdés a) pontjának az előírása alapján a kereskedési célú pénzügyi eszközöket lehet valós értéken értékelni (ha azok fedezeti ügylet részét nem képezik). A valós értékelésből adódó eredményt – a számviteli törvény 59/B. § (3) bekezdés a) pontjának az előírása alapján – nyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként kell elszámolni.Arra azonban fel kell hívni a figyelmet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Vagyonkezelő osztalék jogcímen ingatlant szerez

Kérdés: Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy részét megszerzi egy vagyonkezelő alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány ezeknek a részvényeknek mint vagyonnak a rendelésével jön létre. A vagyonkezelő alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10% alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésében és igazgatóságában, a döntéshozásban részt vevő felek személye tehát 100% mértékben megegyezik. Ezek a személyek egymásnak közeli hozzátartozói. A részvénytársaság ingatlan vagyonnal rendelkezik. A részvénytársaság dönt osztalék kifizetéséről a vagyonkezelő alapítvány részére, mégpedig természetben történő kifizetés formájában, vagyis magának az ingatlannak az átruházásával. Az első kérdésünk az, hogy ilyenkor az Itv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését, és ezáltal keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a vagyonkezelő alapítványnak az ingatlan vagyonnak osztalék jogcímén történő megszerzése esetén? Második kérdésünk: tekintettel arra, hogy a részvénytársaság közgyűlésében ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint az alapítvány kuratóriumában, a részvénytársaság és a vagyonkezelői alapítvány kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e? Ha igen, akkor a Tao-tv. 4. §-ának mely pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét. Így a jogügylet illetékkötelezettségének megítéléséhez nem az Itv. 18. § (4) bekezdésében foglaltak, hanem az Itv. 18. § (1) bekezdésének alkalmazása szükséges. Ennek értelmében pedig ingatlannak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése – így az osztalék jogcímen való ingatlanjuttatás is – visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.Az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontja értelmében ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a vagyonszerző előző[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Elkészült lakások számlázása, ha a birtokba adás nem történt meg

Kérdés: Ügyfelünk lakások építésével foglalkozik. A vevő fizetett foglalót és vételárrészt, amit le is számlázott az ügyfél. Az önrészen felüli részt banki hitelből rendezi. A bank a folyósításhoz kéri a végszámla kiállítását (előleg és vételárrész levonásával), pedig a birtokba adás hetek múlva történhet csak meg. Hogy kellene ezt kivitelezni, hogy a bank is elfogadja, és szabályszerűen járjon el az ügyfél?
Részlet a válaszából: […] termékként – kell a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben elszámolni [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 76. §-ának (3) bekezdése és 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján].A számviteli törvény 72. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásaiból következően az építtető által az üzleti évben értékesített telek és lakóépület ellenértékét a felek közötti szerződésben rögzített teljesítés időpontjában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott összegben lehet elszámolni az értékesítés nettó árbevételeként. A szerződés szerinti teljesítés jellemzően a lakóingatlan tulajdonjogának a vevő általi megszerzése. A számviteli törvény 72. §-a (3) bekezdésének előírása alapján a teljesítés – és így az árbevétel elszámolásának – időpontja a birtokbaadás időpontja, amennyiben ez az időpont megelőzné a tulajdonjog megszerzésének időpontját.Az építtetőnél a szerződés szerinti teljesítést megelőzően a vevők által fizetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Beolvadásnál az átvevő társaság beszámolója

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. egyaránt kisvállalati adóalany. A tervek szerint „B” kft. 2026. 06. 30-i fordulónappal beolvad „A” kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken valósul meg. A Kiva-tv. 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján az egyesülés következtében az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor a Kiva-tv. 19. § (8a) bekezdése szerint az egyesüléssel érintett adózó az egyesülés napját követő 15 napon belül bejelentéssel ismételten választhatja a kivaalanyiságot, amely ebben az esetben az egyesülés napján jön létre. A kérdés az átvevő (fennmaradó) társaság beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozik. Egyes álláspontok szerint az átvevő társaságnak a beolvadás napjával lezárul az üzleti éve, ezért
– 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót kell készítenie és közzétennie;
– majd 2026. 07. 01. – 2026. 12. 31. időszakra egy második beszámolót is kell készítenie és közzétennie.
Más álláspont szerint az átvevő társaság jogfolytonosan fennmarad, könyveit nem zárja le, ezért a 2026. üzleti év nem szakad meg, és elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele. Bizonytalanságot okoz a 26 KIVA kitöltési útmutató 30–31. oldalán szereplő alábbi megfogalmazás: „Annak az átalakuló gazdasági társaságnak, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál, leválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaság), a következőképpen kell eljárnia. Az ilyen típusú adózó az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel ugyan nem bír, de a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.” Kérdések:
1. A beolvadás során fennmaradó átvevő társaságnál a beolvadás napjával lezárul-e az üzleti év?
2. Köteles-e az átvevő társaság a 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót készíteni és közzétenni?
3. Vagy elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele?
4. A 26 KIVA kitöltési útmutatóban szereplő „lezárt üzleti év” kifejezést a beolvadás során fennmaradó átvevő társaság esetében hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás (beolvadás, kiválás) napját követő nappal – rendezi.” (Ezzel egyezik a kérdés szerinti más álláspont.)A hivatkozott törvényi előírás tehát nem szól arról, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolót kell készíteni (a számviteli beszámoló nem tévesztendő össze a vagyonmérleggel), sőt hangsúlyozza, a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, nyilvántartásait nem zárja le. Ebből egyértelműen következik, hogy a beolvadás során az átvevő társaságnak csak a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra kell (3. pont) majd a számviteli törvény szerinti beszámolót a könyvviteli nyilvántartások lezárásával elkészítenie, és az Szt. szerint közzétennie.Az átvevő B) társaság a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja és (8a) bekezdése alkalmazása esetén nem szűnik meg, így nem kell alkalmaznia a Katv. 19. § (7) bekezdésében foglaltakat, amely az adóalanyiság megszűnése esetén beszámolókészítést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.

Felvásárlás után a kkv-besorolás változása

Kérdés: „A” Kft.-t 100%-ban felvásárolta egy „B” Zrt. 2026. március hónapban. A felvásárlás időpontjában a Kkv-tv. szerint az „A” Kft. mikrovállalkozás és a „B” Zrt. középvállalkozás. Az „A” Kft. kkv-besorolása hogyan alakul és mikor változik, azaz a felvásárlást követően év közben, illetve 2026. december 31-én, továbbá 2027. január 1-jén milyen besorolású?
Részlet a válaszából: […] Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására vonatkozó megállapításokat tartalmaz, így azokra az esetekre vonatkozóan kötelező, amelyek alapján a megnevezett célra támogatásigénylés történik. Ugyanakkor az Európai Bizottság által a „kkv-k fogalom-meghatározásához” kiadott felhasználói útmutatóban az szerepel, hogy a tulajdonosváltással érintett vállalkozásokat tulajdonosi szerkezetük alapján az ügylet időpontjában és nem a legutolsó számviteli záráskor kell értékelni. Így a kkv-státuszát az ügylet időpontjában azonnali hatállyal elveszíti.Mindezek alapján álláspontunk szerint a kkv-minősítést a felvásárlás időpontjában a két cég együttes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Díszfák ültetése

Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?
Részlet a válaszából: […] az egyéb építmények között egyedi beszerzési értékük és egyedi ültetési költségük számításbavételével. (A locsolórendszer kialakításával kapcsolatosan felmerült tételek ellenértékét – locsolórendszerként – külön kell az egyéb építmények között aktiválni.)Számviteli szempontból a tervszerű értékcsökkenési leírást a várható hasznos élettartam figyelembevételével kell megállapítani a díszfáknál is és a locsolórendszernél is.A díszfák ültetése nem tekinthető a bérelt ingatlanon végzett beruházásnak, akkor sem, ha azok ültetéséhez szükséges a helyi önkormányzat hozzájárulása. A díszfáknak önálló funkciójuk van.Tekintettel arra, hogy a díszfák – a kérdés szerinti esetben – egyértelműen a vállalkozási tevékenységet szolgálják, nem szerepelnek az Áfa-tv. 124. §-ában felsorolt eszközök és szolgáltatások között, ezért azok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
8