Találati lista:
11. cikk / 21 Magyarországon végzett bérmunka termékének hazai értékesítése
Kérdés: Az előző kérdésben leírtaktól eltérően a német adóalany megrendelő részére végzett bérmunkához Magyarországra behozott alkatrészeknek csak egy részét szállíttatja ki a magyar adóalany a német megrendelő részére, bizonyos hányadukat a német adóalany Magyarországon kívánja értékesíteni. A magyarországi értékesítések miatt a német adóalany Magyarországon pénzügyi képviselőt bízott meg. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség ez esetben?
12. cikk / 21 Magyarországon végzett bérmunka közvetlenül a német beszállító alkatrészeiből
Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?
13. cikk / 21 Bérmunkához igénybe vett alvállalkozói teljesítmény
Kérdés: Tevékenységünk keretében lábbelit állítunk elő bérmunka-konstrukcióban. A bérmunka költségeit a tevékenység költségeként, a munka teljesítéséért járó összeget árbevételként számoljuk el. Előfordul, hogy a részmunkák elvégzésére (szabás, felsőrészkészítés) alvállalkozót veszünk igénybe a megrendelő egyetértésével. Az alvállalkozók által számlázott ellenértéket költségként számoljuk el, de közvetlenül a megrendelőnek nem számlázzuk tovább. Az éves iparűzési adó alapját az alvállalkozóknak kifizetett bérmunkadíjjal csökkenthetjük-e?
14. cikk / 21 Külföldi cég magyarországi bérmunkája
Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat, a gyógyszert magyar adóalany vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszer nem hagyja el Magyarország területét. Hogyan kell rendeznie az áfakötelezettségét?
15. cikk / 21 Bérmunka vagy munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató cég gyakran végez bérmunkát a megrendelő telephelyén, a megrendelő anyagával. Minősíthető-e ez munkaerő-kölcsönzésnek, illetve mi a különbség a bérmunka és a munkaerő-kölcsönzés között?
16. cikk / 21 A bérmunka díja kereskedőcégnél
Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
17. cikk / 21 Bérmunka díjának elszámolása
Kérdés: Egy cég fürdőruha előállításával foglalkozik. A fürdőruha-készítés egyes munkafolyamatait (összevarrás, hímzés, emblémafelvarrás) más szolgáltatóval végezteti el díj ellenében. Hogyan történik a bérmunkadíj elszámolása? Növeli a vásárolt készlet bekerülési értékét, vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni?
18. cikk / 21 Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál
Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
19. cikk / 21 Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen költsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Ezzel szemben árbevételünk van. Helyes ez így számvitelileg?
20. cikk / 21 Bérmunka az építőiparban
Kérdés: Értelmezhető-e a bérmunka az építőiparban? Ha igen, miként kell elszámolni, miben tér el a közvetített szolgáltatástól?
